Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Zsilinszky Mihály az államlithár, az MTA tagja 7 ilinszky Mihály szlovák eredetű, evangélikus vallá- ^-^sú paraszt szülők gyermeke. Tanulmányait Csabán kezdte, majd Orosházán folytatta, a gimnáziumot Szar­vason végezte, majd a pesti protestáns teológiai akadé­mia hallgatója lett. Később a hallei, majd a berlini egye­tem hallgatója. A magyaron és szlovákon kívül négy nyel­vet sajátított el. 1875-ben szabadelvű párti programmal elnyerte a gyo­mai járás, majd 1881-től 1889-ig Békéscsaba képvise­lői mandátumát. Részt vett a tanügyi és gazdasági kérdé­sek megvitatásában. 1889-ben Csongrád, 1892-ben Zólyom vármegye főispánjává, 1895. február 20-án vallás- és köz- oktatásügyi államtitkárrá nevezték ki. 1901-ben ismét kép­viselővé választották, 1910-ben pedig, mint a Nemzeti Mun­kapárt tagja, Szarvas és Liptószentmiklós képviselője lett. Tízévi államtitkári munkássága után elnyerte a belső titkos tanácsosi címet, közéleti tevékenységéért pedig a Lipót-rend középkeresztjével tüntették ki. A Békésvár­megyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak egyik megalapítója, 12 éven át pedig titkára és évköny­vének szerkesztője volt. Békés megye történetének feltá­rásához számos írásával járult hozzá. 1889-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. 1903 és 1909 között a Magyar Történelmi Tár­sulat alelnöke volt. Közéleti szerepével igyekezett előmozdí­tani megyéje és szülővárosa fejlődését. Támogatásával épült fel a csabai Közművelődés Háza (1914), melyben múzeumot és könyvtárat rendeztek be. Elősegítette a csabai iskolák fej­lesztését is. A katolikus templom építéséhez jelentős összegű államsegélyt járt ki. Forrainé Kovács Márta

Next

/
Thumbnails
Contents