Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Holló, halló Békéscsaba

A technika fejlődésének köszönhetően, a levelek mellett, a kapcsolattartásban komoly szerep jutott más eszközöknek is, többek között a telefonnak, amely nagy előrelépést jelentett a korábbiakhoz képest. Csabán 1894-ben indult meg a telefonhálózat kiépítése, és a következő évben nyitották meg az első telefonközpontot, amely Szondy főorvos házában működött. Mindez nem jelentett távolsági hívást, Budapestre is csak 1908-tól lehetett telefonálni.

Az első világháború miatt megakadt a fejlődés, amit csak fokozott a román megszállás, hiszen mikor elhagyták az országot a berendezések egy részét is magukkal vitték. 1927-ben, amikor átadták a postapalotát, a telefonközpontot is abban az épületben helyezték el, de átadására csak egy évvel később került sor. Békéscsabán 1934-ben már több mint 400 telefon-előfizetőt tartottak nyilván, ekkor a központ 80-100 km-es körzetben biztosította a vonalakat. Ebben az évben helyezték üzembe az első nyilvános telefonfülkéket is. Az 1945 utáni évtizedekben a távbeszélő állomások száma a háromszorosára nőtt, de a túlterheltség és korszerűtlenség miatt az egyes állomások között szinte lehetetlen volt a beszélgetés. Ez is közrejátszott abban, hogy a távolsági beszélgetések száma csak kis mértékben emelkedett. 1983 júniusában helyezték üzembe az új Crossbar-központot, 14 ezer állomás kapacitással. A távközlés egészen a rendszerváltásig a posta hatáskörébe tartozott, azonban 1990-től már külön telefonszolgáltatók végzik ezt a munkát.

Szakái Veronika