Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
A csabai zendülés O abán az egyszerű földművesek, parasztok nehéz helyzetben voltak a 19. század végén, a földhiány problémáját sem sikerült megoldani. 1891 áprilisának utolsó napjaiban történt, hogy a munkások ki akarták nyittatni az evangélikus nagytemplomot, hogy május 1-jét ott ünnepeljék meg. Azonban ezt a kérést elutasították, mivel az egyház nem szokott külön osztályünnepeket tartani. A február 27-én megalakult Békéscsabai Munkásegylet jóváhagyott alapszabályát a belügyminiszter májusig nem küldte el. Ez volt a kiváltó oka annak, hogy május 1-jén a tömeg összegyűlt a városháza előtt. Sztraka György főszolgabírót felelősségre vonták, hogy szándékosan visszatartja a feltételezésük szerint már elküldött iratot, majd az indulatok elszabadultak, és alaposan meg is verték. A csendőrség próbálta a tömeget feltartóztatni, de végül a Ruzicska főhadnagy vezetésével kivonult katonaság állította meg őket. Ezzel végül elkerültek bármiféle vérontást, a tömeg lassan elhagyta a teret, és a mozgalom vezetőit letartóztatták. A létszámuk a tömeg teljes leszerelésére nem volt elég, ezért Nagyváradról is érkeztek katonák, és a folyamatos őrjáratnál^: köszönhetően meg tudták akadályozni a további szervezkedéseket. Másnap a tömeg újra megjelent, és csak a katonai fellépéssel tudták elérni feloszlatását. Mindez még jobban a vármegyében élő földművesek szomorú helyzetére irányította a figyelmet, így ezután sikerült az arató-szerződéseket rendezni, valamint a földhiány enyhítésére a község birtokokat vett, amelyeket felosztott a lakosság között. Szakái Veronika 384
