Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
A tűharéhpcnztár B ékéscsaba fokozatosan egyre jelentősebb közgazda- sági szerepet töltött be a megye életében, mindezt jól bizonyítja az is, hogy egyre több pénzintézet jött létre a településen. Csaba második helyi pénzintézeteként jött létre a Békés-csabai takarékpénztár egyesület, amely a Népbank 1890-es bukása után sokáig az egyetlen bank volt Csabán. Legfőbb céljai közé sorolták a földművelés, az ipar és a kereskedelem elősegítését, amellett, hogy természetesen minél nagyobb haszonra kívánt szert tenni. 1906-ban támogatói kapcsolatot létesített a budapesti Magyar Általános Hitelbankkal, amelyet az egyesület megszűnéséig fenntartottak. Akkoriban a bankok - így a takarékpénztár egyesület is -, a banküzlet minden ágával foglalkoztak, hiteleket nyújtottak, jelzálogot vállaltak át, ingatlanokat vettek, de itt még kibővült azzal is, hogy ipari, mezőgazda- sági, kereskedelmi és forgalmi vállalatok alapításában is részt vettek. Az egyesület elsősorban ipari vállalatok alapításában vállalt tevékeny szerepet, a Rokka kötszövő- gyárat a Magyar Pamutiparral együtt alapították. Emellett a Suk-Wagner féle téglagyár, az Alföldi Sertéshizlaló Rt., a Globus Építő Rt. létrehozásában is részt vett a takarékpénztár. A Békés-csabai Takarékpénztár Egyesület kisebb helyi pénzintézetek támogatását is elvállalta, így jelen volt Békésen, Mezőberényben és Gyomán. A második világháború után, az államosítások következtében szűnt meg a csabaiak körében csak „öreg takarék"-nak nevezett pénzintézet. Szakái Veronika 380
