Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
A „hirahatember” esete - a Béhéscsobai Népbanh A kiegyezést követő kedvező helyzetet kihasználva sorra nyíltak a bankok Csabán. Elsőként 1868-ban hozták létre a Békéscsabai Népbankot, amely sajnos csak néhány évtizedig működhetett. Zelenyánszky György az 1870-es években volt Csaba bírája, illetve a Népbank igazgatósági tagjának választották meg, hogy ezzel is minél nagyobb bizalmat keltsenek az emberekben a Népbank iránt. Az első csabai bankban nemcsak a lakosok, hanem Csaba község is elhelyezte teljes vagyonát, ez is hozzájárult ahhoz, hogy ismertté vált az 1890-ben bekövetkezett bukása. A tisztviselők hűtlen kezelése miatt közel 800 ezer pengős hiány keletkezett, és a törvényszék bűnügyi zárlatot rendelt el, ami az igazgatósági tagok ingó és ingatlan vagyonára terjedt ki. Aki tudta, természetesen már akkor is mentette, ami menthető volt, de a volt csabai bírónak ez nem sikerült, hiszen nehezen tudta volna eltüntetni a nagy házát és 200 hold földjét. Az eljárás során hangoztatta, hogy ő csak „kirakat" volt, valójában tényleges befolyása nem volt a bank működésére, nem vett részt a hiány létrehozásában. Ez viszont semmit nem számított, hiszen a kár legnagyobb részét neki kellett megfizetnie, azonban a kisemberek jártak a legrosszabbul, hiszen a károsultak többsége az egyszerű, szegény emberek köréből került ki. Fábry Károly találóan fogalmazta meg ezzel kapcsolatban, hogy „aki éles késsel játszik, könnyen megvághatja magát". Szakái Veronika 378
