Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

A békéscsabai tornászélet A tornászok intézményi szerveződése és az isko­lai tornaórák bevezetése egyaránt a Békés-Csabai Torna Egylethez (BCSTE) köthető, ahol - a többi sport­ághoz hasonlóan - külön szakbizottsággal rendelkez­tek. 1867 és 1887 között először a Nemzeti Torna Egylet (NTE), majd a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége (MOTESZ) próbálta meg településünkön a tornamozga­lom elindítását, e vállalkozások azonban a BCSTE meg­alakulásáig nem jártak sikerrel. Ennek fő okaként váro­sunk - és megyénk - dzsentrirétegének hiányát gondol­ták, ugyanis ez a társadalmi csoport volt az akkortájt kö­vetendő példának tekintett angol életstílus magyaror­szági meghonosítója. A békéscsabai tornafoglalkozások helyszínei először a Vígadóban, 1889 és 1900 között a BCSTE fából épült tor­natermében, majd 1901-től a Rudolf Főgimnázium torna- csarnokában voltak. Mivel a BCSTE a tényleges belépési korhatárt tizenhat évben állapította meg, a gimnáziumi tanulók előtt is megnyílt a lehetőség az egyesületi kere­tek közötti sportolásra. Az 1896-os millenniumi év dísz­torna rendezvényein megyénk többi településéhez ha­sonlóan a csabai tornászok is részt vettek, méghozzá ki­váló eredménnyel. Városunk komoly tornászéletét jelzi, hogy a békéscsa­bai és a békési gimnazisták iskolaközi vetélkedőibe 1909- től bekapcsolódtak a gyulaiak, majd 1910-től a hódmező­vásárhelyi és a nagyszalontai középiskolások csapatai is. Kovács Gergely 372

Next

/
Thumbnails
Contents