Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

A békéscsabai tornászélet

A tornászok intézményi szerveződése és az iskolai tornaórák bevezetése egyaránt a Békés-Csabai Torna Egylethez (BCSTE) köthető, ahol - a többi sportághoz hasonlóan - külön szakbizottsággal rendelkeztek. 1867 és 1887 között először a Nemzeti Torna Egylet (NTE), majd a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége (MOTESZ) próbálta meg településünkön a tornamozgalom elindítását, e vállalkozások azonban a BCSTE megalakulásáig nem jártak sikerrel. Ennek fő okaként városunk - és megyénk - dzsentrirétegének hiányát gondolták, ugyanis ez a társadalmi csoport volt az akkortájt követendő példának tekintett angol életstílus magyarországi meghonosítója.

A békéscsabai tornafoglalkozások helyszínei először a Vígadóban, 1889 és 1900 között a BCSTE fából épült tornatermében, majd 1901-től a Rudolf Főgimnázium torna- csarnokában voltak. Mivel a BCSTE a tényleges belépési korhatárt tizenhat évben állapította meg, a gimnáziumi tanulók előtt is megnyílt a lehetőség az egyesületi keretek közötti sportolásra. Az 1896-os millenniumi év dísztorna rendezvényein megyénk többi településéhez hasonlóan a csabai tornászok is részt vettek, méghozzá kiváló eredménnyel.

Városunk komoly tornászéletét jelzi, hogy a békéscsabai és a békési gimnazisták iskolaközi vetélkedőibe 1909- től bekapcsolódtak a gyulaiak, majd 1910-től a hódmezővásárhelyi és a nagyszalontai középiskolások csapatai is.

Kovács Gergely

372