Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Uolomi uonzó crőucl bír ez a hely

Jk ki egyszer idejő, az többé nem távozik innen, de ff*»» itt települ le, földet, házat vesz. [...] Az országos vásárok Csabán febr. 14. Jul. 1. Oct. 26. és Dec. 18 tartanak, a hetivásárok pedig minden szerdán és szombaton. Miolta a vasút jött létre, különösen a gabonavásárok mindinkább élénkülni kezdenek " - írja 1866-ban Haan Lajos, utalva arra, hogy ebben az időszakban igen nagy fejlődésnek indult az 1840-ben mezővárosi státust és vásártartási jogot kapott település.

Az Alföld és az erdélyi peremvidék közötti árucserét lebonyolító három napos vásárokat két helyszínen tartották. A város főutcáján, a kirakodóvásárnak nevezett belső vásárban árusították az ipari termékeket és élelmiszereket, a Körös-csatorna mindkét oldalán kialakított külső vásártéren pedig az állatokat, terményeket. Árusítottak itt asztalosok, cipészek, cukrászok, kádárok, kalaposok, kosárfonók, kötélgyártók, hentesek, kovácsok, fésűsök, fazekasok, tímárok, kelmefestők, szíjgyártók, lakatosok, textilszövők - hogy csak néhányat említsünk a csabai kézművesek és iparosok közül. A vásárokkal kapcsolatos ügyek intézése (vásárhirdetés, árusítóhelyek kijelölése, vám- és helypénzek beszedése, a rend fenntartása) a vásárbíró hatáskörébe tartozott.

A vásárok nem csak a javak cseréjének helyszínei voltak, hanem remek alkalmak az emberi kapcsolatok fenntartására. Köztudott, hogy vasárnap szavunk a vásárnap elnevezésből ered. Ritkábban használjuk napjainkban a vásárfia kifejezést, ami a vásárból hozott ajándékot (szerelmi ajándék, mézeskalács, játékok) jelöli.

A csabai vásárok virágkora az 1880-1890-es évekre tehető. Fontosságukat jelzi, hogy a helyi lapok és a ka360