Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
A csabai sajtó születése láfT\í február 1-je fontos mérföldkő volt a bé- XP l *!*♦ késcsabai sajtótörténetben. Ekkor hagyta el először Dobay János rövidéletű csabai fióknyomdáját a város első saját kiadású lapja, a Békésmegyei Közlöny. A kiegyezést követően felpezsdült a kulturális élet, és az országos hírek mellett már a helybeli események iránt is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott. Erre az igényre tapintott rá dr. Báttaszéki Lajos, aki a lap kiadójaként és szerkesztőjeként megalapozta az állandó sajtójelenlétet Békéscsabán. A Közlöny fennállásának 65 éve alatt változó periodicitással, egyre növekvő terjedelemmel és különböző szakterületekre összpontosítva tájékoztatta a lakosságot a megye életének eseményeiről. Kezdetben társadalmi, ismeretterjesztő, kereskedelmi és gazdászati, majd politikai és vegyes, végül tisztán politikai tartalmú írásokkal találkozhatunk. A kedvező fogadtatáson felbuzdulva Báttaszéki olyan társlapok elindításával kísérletezett, mint A Békésmegyei Közlöny Szépirodalmi és Közgazdászati Melléklapja, majd később a Szépirodalmi Lapok, melyek nem élveztek a főlaphoz hasonló sikereket, és rövid időn belül meg is szűntek. Az olvasók legnagyobb örömére az újság hasábjai nemcsak tárgyilagos tudósításoknak adtak helyet, hanem csípős hangvételű kritikáknak és heves vitáknak is. Polgári, liberális elveket követő, szabad szellemű publikáció révén vonzotta az újságírókat, akik a lakossághoz szólni tudó írásaikkal egészen 1939-ig fenn tudták tartani a lapot a versenytársakkal szemben. Dobókői Krisztina 332
