Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Csaba püspöhi szchhcly 1 ößfi"*3311 Szeberényi Gusztáv Adolf lett a békéscsabai APSPevangélikus gyülekezet egyik lelkésze, később az egyházmegye esperese. 1870-ben teológiai doktori címet kapott, majd édesapja nyomdokába lépve, 1872-ben választották a bányai kerület püspökévé. Ekkor a Magyar Királyság területén öt evangélikus egyházkerület működött. A dr. Szeberényi Gusztáv által irányított kerület az ország közepén helyezkedett el, a felvidéki bányavárosoktól a déli határvidékig. A háromszáz- négy venezer evangélikus hívővel rendelkező kerület éves közgyűléseit a reformkortól kezdve Pesten tartották, illetve a székhely a megválasztott püspök gyülekezetének települése volt. A mai Budapest 1873-ban jött létre, ekkor azonban már Békéscsaba lett az egyházkerület központja. Ez az időszak az evangélikus gyülekezet és az egész város életében jelentős fejlődést hozott. A jaminai vályogtéglából épült imaház helyén új, ma is álló, nyolcszáz hívőt befogadó templom épült, melynek alapkövét 1875-ben rakták le. A következő év novemberében szentelte fel a templomot Szeberényi Gusztáv püspök, aki 1878-tól a kormányzó Szabadelvű Párt jelöltjeként országgyűlési képviselőként is tevékenykedett, egészen 1881-ig. 1890-ben hunyt el Békéscsabán. Utóda, Sárkány Sámuel később a főgimnázium első érettségi vizsgáját is felügyelte Békéscsabán, de a Püspöki Hivatal 1905-ig Pilis településre költözött. Ezt követően az egyházkerületnek mindig Budapesten székelő lelkész lett a vezetője. Dr. Szenográdi Péter