Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Új, impozáns, chlchtihus - a Uárosházn

B

ékéscsaba egyik jelképe a késő romantikus stílusban megépült Városháza. A ma a Polgármesteri Hivatalnak helyet adó épület a Szent István téren, a megyeszékhely belvárosában található.

Maga az épület 1871 és 1873 között épült Sztraka Ernő tervei alapján. Különlegessége, hogy a munka megkezdésekor szikla alapköveket használtak. Homlokzatának végleges formáját a tervező, Sztraka Ernő - Ybl Miklós bírálatának figyelembevételével - alkotta meg. Udvara eredetileg hátrafelé nyitott volt, 1927-ben azonban lezárták. Ugyanebben az évben Bankó (Baukó) András tervei alapján két keresztépülettel bővült, és jelenlegi, árkáddal körbezárt udvarának képét is ekkor nyerte el. A középső udvarrészen található barokk magtárt 1995 körül kiállítótérré alakították. A hátsó udvar korábban autóknak és a tűzoltóknak biztosított helyet, mára már kulturális térként funkcionál, rendezvényeknek és előadásoknak adva otthont. Az egyik legkimagaslóbb program az igényes zenei és színházi produkciókat bemutató Városházi Esték.

A parkosított belső terület zöld növényei és a Kiss Nagy András által készített szobrok meghitt hangulatot varázsolnak a Városháza udvarára. Az intézményben található díszterem ugyancsak különlegesség, hiszen falait tizenhat festmény díszíti. A képeknek helyet adó boltíves kiképzésű falfelület már az eredeti épületben is megvolt. A festményeket Tóth Ernő képzőművész készítette az 1980-as években.

Salamon Edina

326