Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Rosenthal malom A 19. században megjelenő gőzmalmok kiszorították a középkor malmait, mindenekelőtt a szárazmalmokat, melyekből a 19. század közepén 57 működött Békéscsabán. A gőzgép feltalálása forradalmasította a malomipart is. Békéscsaba első és legnagyobb gőzmalma akkor már tekintélyes múltra tekinthetett vissza. Elődjét Pain Antal hamburgi születésű molnár-gépész építette fel 1853-ra. Az emeletes gőzmalom a vidéki gőzmalmok közül másodikként készült el. A hét évig működő Pain-gőzmalmot Epstein Lipót és családja vette át, s miután egy ideig Deutsch Bernát pesti kereskedő bérelte, 1872-ben jutott Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester tulajdonába, aki jelentős fejlesztést hajtott végre. A malomban két gőzgép működött, hétszáz lóerős teljesítménnyel, és tizenöt molnárt alkalmaztak. 1914 júliusában részvénytársaság alakult a malom további fejlesztése érdekében. Hatalmas piacra tett szert; belföldi népszerűsége mellett Ausztriában, Hollandiában, Angliában, Svájcban és Csehországban vált a csabai liszt - név szerint is - keresett márkává. Rosenthal Márton gőzmalma igen hamar kinőtte magát a kisipari keretek közül, az épületet kibővítették. 1915 márciusában lisztrobbanás következtében kigyulladt a malom, a liszt, a sok faanyag a tűz martaléka lett. A tűzvészben a malom gépeinek nagy része megsemmisült vagy megrongálódott, a főfalak egy része beomlott. A raktárban tárolt búzát sikerült megmenteni. 1916-ra azonban újjáépítették. Az államosítás után az István malom cégnév került a torony homlokzatára. Forrainé Kovács Márta 324
