Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

I. Az őskortól a honfoglalás koráig

Gcrmonoh Béhésbcn - a gepida Királyság

A Keleti-tenger partvidékéről származó, a gotokkal rokon gepida nép előbb a gótok majd a hunok csatlós népeként jelenik meg a Kárpát-medence térségében a 3. század legvégén. Legismertebb uralkodójuk Ardarich, Attila leghűségesebb vazallusa. Ehhez az időszakhoz köthetjük a világhírű szilágysomlyói kincseket, melyek a gepida dinasztia összegyűjtött értékei lehetettek.

Attila halálát követően a csatlós népek a gepidák vezetésével lázadtak fel a hun király fiai ellen, így ők szerezhették meg azok központi területeit, melyek közé a mi területünk is tartozik.

Uralmuk a 6. század közepéig zavartalannak mondható. A Gepida királyság végét egy másik germán néppel, a Dunántúl térségében letelepedett, majd később Észak- Itáliába tovább vonuló, és e területnek ma is ismert nevét adó (Lombardia) longobárdokkal szembeni ellenségeskedés jelentette. A longobárdok az avarokkal szövetkezve 567-ben végső vereséget mérnek a gepidákra, ami azonban nem jelentette a nép maradéktalan pusztulását.

Területünkről mintegy 22 gepida lelőhelyet ismerünk (téglagyár agyagbányája, női sír, aranylelettel, Szabadság Tsz. Központja, női sír). Az 1848-ban megnyitott, ma már lezárt Kastélyi temető helyén is egykoron egy gepida temető volt.

Nagy Balázs

30