Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
A Xícgy^zés hatása A z 1867-es kiegyezés megteremtette az ország fejlődésnek politikai feltételeit. Az elnyomást felváltotta az együttműködés, az abszolutizmust az alkotmányosság, az ország területileg egységes lett. A politikai stabilitás mellett a vasút fejlesztése és a gazdaságot támogató törvények látványos fejlődést biztosítottak. A lehetőségek kihasználáshoz Csabán is gyors és olcsó szállításra, továbbá hitelre volt szükség. Az előbbit elsősorban a vasúti hálózat fejlesztése, az utóbbit a bankok megjelenése biztosította. 1868-ban nyílt meg az első bank, az Aradi Ipar- és Népbank fiókintézeteként. Bővült a Rosenthal Márton által 1872-ben megvásárolt malom termelési kapacitása. Rosenthal új malmot épített, az ott készült finomliszt pedig nagy mennyiségben jutott el a külföldi piacokra is. 1895-ben száznyolcvanezer mázsa búzát őröltek a csatorna partján, ami további hét gőzmalom termelésével is kiegészült. Itt dolgozták fel a Mokry Sámuel által korábban nemesített búzát is. A modern ipar további területeken is megjelent (például tégla- és cserépgyártás, nyomdászat}. A gazdasággal együtt fejlődött az oktatás, a kultúra, az úthálózat, bővültek a vendéglátás lehetőségei, megjelent a modern sport. A dualizmus idején többek között laktanya, főgimnázium, gyógyfürdő, körgát, távbeszélő és villanytelep létesült, illetve új városháza és kórház is épült. Dr. Szenográdi Péter 304
