Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

A búzonemcsítés úttörője O aba életében a gabonatermesztés fontos szerepet játszott, és a 19. század második felétől kezdve je­lentős változások történtek ezen a területen. Ebben nagy szerepe volt Mokry Sámuelnek, aki még a Rudolf Főgim­názium tanáraként került Csabára 1858-ban. A csabai evangélikus egyház hitszónoka volt, ez azon­ban nem tartotta vissza attól, hogy nyíltan bírálja a kul­turális és szociális állapotokat, viszont emiatt tanítói és hitszónoki tisztségéből is távoznia kellett. Gerendáson kezdett el gazdálkodni, ennek köszönhető, hogy a bú­zanemesítés alapjainak a lefektetését az ő nevéhez köt­jük. Mokry Sámuel évente kiválogatta a kalászokat a ter­més mennyiségét befolyásoló tényezők alapján, és meg­vizsgálta számukat, bokrosodásukat. Ennek köszönhe­tően közel 80 évvel megelőzte saját korát, és bebizonyí­totta a növények betegségekkel szembeni ellenállóságá­nak öröklődését. Ezzel a tudományos áttöréssel azonban valószínűleg maga Mokry sem volt tisztában. A válogatás során a helyi viszonyokat is figyelembe vette, hiszen eb­ben az időszakban különösen megnehezítette a gabona- termesztést a gyakori aszályos időjárás. Végül kiváló mi­nőségű búzát tudott kifejleszteni, amelynek hozama há­romszor nagyobb lehetett, és ezzel hozzájárult a termés­nagyság növekedéséhez. Munkáját részletesen megörö­kítette az 1875-ben megjelent Búzanemesítés című mun­kájában, amely a téma első magyar szakkönyvének te­kinthető. Szakái Veronika 286

Next

/
Thumbnails
Contents