Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

UMUm Tános tanító és gyümölcstermesztő ^ ámos nagytiszteletű tanító tevékenykedett Csabán, -^Z-akik megérdemelnék, hogy megemlékezzünk róluk. Azonban jelen írásunkban Wilim Jánost mutatjuk be. Wilim János huszonegy éves tanítósága alatt Nagykároly­ban (mai Románia - Szatmár megye), majd a mezőberényi evangélikus egyház tanítójaként oly érdemeket szerzett, hogy az ország legnagyobb evangélikus közössége hív­ta meg tanítónak. A Csaba I. tizedében 1842-ben megnyílt Kastélyi Iskola tanítójává tették, ahol több évtizedes peda­gógiai tapasztalatait kamatoztathatta. Az iskolába járó diá­kok száma is jelentős volt, évente több mint kettőszáz gyer­mek tanult itt. Az egyik legnevesebb tanítványa Zsilinszky Mihály, a későbbi államtitkár, az MTA tagja volt, aki tisz­telete jeléül megírta Wilim János életútját. Tanulmányá­ban kitér arra, hogy a neves tanító óráin különösen megra­gadták a bibliai témájú egyháztörténeti elbeszélések, me­lyek után a pedagógus rövid tanulsággal záró összefogla­lókat adott. Elsőként ő vezette be az iskolai testgyakorlást. Széleskörű nevelő hatását a szülők is megérezték, akiket a gyümölcsfák nemesítésére is megtanított. Iskolájában fais­kolát létesített, hobbija a méhészkedés volt. A Békés Megyei Gazdasági Egylet pomológiai munkásságáért, mint kiváló gyümölcstermesztőt, többször kitüntetésben részesítette. Különös érdeme volt, hogy a szépírás és a rajzolás készsé­gét is fejlesztette a gyermekekben. Az 1842-ben Csabára kerülő Wilim János tanítót különös szokások fogadták. Csabán ugyanis a 19. század közepéig a férfiak és a gyermekek körében a hosszú, befont haj viselése volt szokásban. A csabaiak a hajnyírást veszedelemnek, is­tenkáromlásnak tartották, azt hitték, köszvényes és örök­ké koldus marad, akinek levágják a haját. így a gyermekek 284

Next

/
Thumbnails
Contents