Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

A uasútgazdasági hatása

^ok tényező játszott szerepet Csaba fejlődésében; a vi- <^zek rendezése, a jobbágyság megszűnése, majd a kiegyezés biztosította kedvező feltételek, így a vasúthálózat fejlesztése is.

A még 1858-ban megjelenő vasútnak köszönhetően Csaba fokozatosan felértékelődött és bekerült a Monarchia, sőt Európa vérkeringésébe. A vasút elsősorban a gabona, majd a helyben őrölt liszt értékesítésében játszott meghatározó szerepet, később az értékesítés miatt az iparra, így a téglagyártásra is hatással volt. A sínek lefektetése, a hidak, töltések és állomások építése, majd a vasút üzemeltetése sok ember számára biztosított munkát. 1870-ben a vasúti mozdonyok ellátása érdekében szivaty- tyúház épült a csatorna partján, a vizet pedig vascsővezetékekkel továbbították.

1871-re elkészült a Békéscsabát is érintő, Nagyváradtól Eszékig tartó vasútvonal, amely később Fiume városáig vezetett. Csaba így két fontos vasútvonal metszéspontjába került, az Alföld termékei pedig a főváros érintése nélkül juthattak el a tengeri kikötőig. A környező településekről is Csabára hozták az árut, hogy innen szállítsák tovább. A vasút szerepet játszott a katonaság megjelenésében, a tisztek pedig hozzájárultak a kiskereskedelem, a szórakozási lehetőségek bővüléséhez, az urbánus szemlélet terjedéséhez. A később kiépülő kisvasúti hálózat központja is Békéscsaba lett. Kialakult a város társadalmán belül egy új, megbecsült réteg, a vasutasok közössége.

Dr. Szenográdi Péter

276