Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
„Biztos, hogy nincs ló benne?” - Az első uonnt Csabán 388a8aS888888888888888888888S88S888888888888S888888S8888888S8888888S8888€ A csabaiak számára is sorsdöntő eseménynek számított az első vonatszerelvény városukba érkezése. Ezért a vasútvonalért egyébként több Békés megyei település is versengett, így Szarvas, Békés és Gyula városa is, mert már akkor sejteni lehetett, hogy az ipari fejlődés kulcsa a vasút lesz! A csabai népemlékezet a vasút Csabára kerülését azzal magyarázta, hogy azokon a településeken sok gazda lovas kocsikkal való fuvarozásból élt, és ha ott lesz a vasút, elveszítik a munkájukat, a ló ára is lemegy. Sőt, azt is mondták a csabaiak, hogy hallották mikor egy odavalósi gazda azt mondta, „nem kell nekik a vasút, mert a becsületes gazdák nem csavarognak, hanem otthon szorgalmasan dolgoznak". így esett, hogy a vasút Csabán megy keresztül. A vasútforgalom 1858-as megindítása előtt a szájhagyomány szerint csak egy csabai utazott vonaton, a neves Csarejs György tanító édesapja, aki a jelenlegi Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza épületével szembeni házban lakott. Ő volt az első csabai, aki az 1847-ben megnyitott Szolnok - Pest vasútvonalon utazott. Mikor hazaért Csabára, már az egész utca várta. Élményeit szlovákul osztotta meg velük. „Megérkeztünk Szolnokra, ott áll egy nagy ház, amelyet állomásnak hívnak, ott pár aranyat fizettünk és kaptunk egy kis papírkártyát, azzal egy deszkából készült házikóba ültünk, melynek vaskerekei voltak. Megszólalt a kisharang, majd a masina fütyült, és elindult a vonat, és szép lassan Pestre értünk" - mesélte Csarejs bácsi. „És tényleg nem voltak ott lovak? - szólt közbe valaki az álmélkodók közül. „Én nem láttam sehol." - válaszolta az öreg. Többen kételkedve hallgatták az utazás történetét. 274
