Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
A csabai uaspálya T íz évvel az első magyarországi vasúti szakasz átadását követően, 1856-ban egyezett meg a község az országban működő három nagy magánvasúti vállalkozás egyikével, a Tiszavidéki Vaspálya Társasággal. A megállapodás arra vonatkozott, hogy a Szolnok és Arad között épülő vasutat Csabán vezetik át. Ez a szakasz az 1847- ben megnyitott Pest - Szolnok vasút folytatását jelentette. A csabaiak már akkor kezdeményezték az eredetileg a Szarvas - Mezőtúr - Békés - Gyula vonalat tartalmazó terv javukra történő módosítását, felajánlva a területek kisajátítását, a földmunkák elvégzését, a hidak építését és az állomás építéséhez szükséges 500 ezer téglát. Tették ezt annak ellenére, hogy az úrbéri terhek rendezése is folyamatban volt, de felismerték az óriási lehetőséget. 1858. október 25-én, egy meleg őszi napon robogott be az az első vonat Csabára, természetesen az emeletes állomás tele volt a kíváncsi emberekkel. A Pestről reggel öt órakor indult vonat nem egészen tizenkét óra alatt jutott el Csaba érintésével a Maros parti Aradig. Pesttől pedig tovább vezettek a sínek Bécsig és még messzebbre is, Szolnoktól pedig már ugyanabban az évben vonat vitt Debrecenig is. A következő években a vasúti hálózat tovább bővült és korszerűsödött. A település elérhetővé vált, és az itt megtermelt áruk eljuthattak a távolabbi piacokra is. A csabaiak áldozatvállalása jó befektetésnek bizonyult, vasutat pártoló lépéseiket igazolta a jövő. Dr. Szenográdi Péter 272
