Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Ai első gőzmalom Csabán 'Txain Antal hamburgi születésű molnár-gépész 1850- r ben jelent meg Kvasz Mihály csabai bírónál, előadta tervét, miszerint másfél hold földet bérelne az Élővíz-csatorna partján, ahol felépítene egy négy kővel őrölő gőzmalmot, amit tizennégy évnyi ingyenes használat után, jó állapotban adna át a községnek. Később módosította tervét, a telket örökre akarta megkapni, 1600 pengő forintnyi bérfizetést, valamint őröltetési taksát ígért, ha cserébe a község tíz évig nem engedélyezi másoknak új malom építését. A városatyák elfogadták az ajánlatot, és önköltségi áron biztosították a téglát az építkezésekhez, de kikötötték, hogy Pain tíz százaléknál nagyobb vámot nem szedhet, és két év alatt köteles a malmot szitával felszerelni, hogy „mont" finomlisztet tudjon őrölni. Az emeletes épülettel rendelkező Pain-malom 1853- ban készült el, és építési sorrend tekintetében a vidéki gőzmalmok közül második volt a pécskai után. Négy kőpárral és egy Pesten készült húsz lóerős gőzgéppel dolgozott, egyszerre kilenc molnárt foglalkoztatva. Nem mindenki örült azonban a gazdasági fejlődés effajta csodájának. A szélmalmok és szárazmalmok molnárai keserűen nézték a fekvő gőzgép utcára ki-kibökdöső dugattyúját, pontosan tudták, hogy az ipari fejlődés az egzisztenciájukba kerülhet. A Pain-féle gőzmalom azonban csak két évig működött, finomliszt őrlésére pedig sosem volt képes. 1860-ban Epstein Lipót és családja vették át, majd Deutsch Ber- nát pesti kereskedő kezébe került. A malom csak tengődött, sőt, 1865-től állt és pusztult, s csak azután indult gyors fejlődésnek, hogy 1872-ben a gyulai származású Rosenthal Márton szappanos- és gyertyaöntő mester lett a tulajdonosa. Ettől az időtől nevezték Rosenthal- malomnak. Kovács Gergely 266
