Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Amíg a halál cl nem szólít C ánykérés, kézfogó, mátkaság, lakodalom, házasság Ezek voltak a fiatalok frigyre lépésének állomásai. A legények édesapjukkal, idősebb testvérükkel mentek el megkérni a szeretett lány kezét, a válaszra azonban napokat kellett várniuk. Az általában szombaton tartott kézfogó és a jegyajándékváltás után a mátkaság már csak néhány hétig tartott. Ez idő alatt a vőlegény és a menyasz- szony fizetett násznagya ( sztarejsí) vette át a szervezési feladatokat, intézte a templomi háromszori kihirdetést, és személyesen hívta meg a vendégeket. A fiatal pár közös útra lépése szentesítésének ünnepi alkalma a lakodalom. A főként az őszi időszakban tartott több napos lakodalmak központi szereplője a menyasszony, akinek festett ágyból, fiókosládából, rámás fogasból, sublótból, fehérneműből és ágyneműből álló kelengyéjét már előző vasárnap szállították új otthonába díszes fogatokon, víg énekszóval. A lakodalmat megelőző héten elkészült a nagy sátor, és gyűltek a fiataloknak szánt ajándékok: csirke, ruca, liba, pulyka, bárány, malac, sütemény. Az esküvőt a délelőtti órákban tartották, amikor a vőfély a nyoszolyólányokkal, cigánybanda által kísérve indult a templomhoz, ahol a vőlegény lakodalmas menetével találkoztak. Haan Lajos leírása szerint „a menyasz- szonyt abba a prémes bekecsbe öltöztették, amelyben egykor nagyanyja esküdött, fejét rózsával, rozmaringgal ékesítették." Az esküvő után a menyasszony házában elköltött ebéd, majd a vőlegényes háznál zajló vacsora következett, amelynek kezdetét kolompolással, tepsik összeverésével jelezték. Vacsora után került a menyasszony fejére a koszorú helyett a sok szalaggal és hátul fátyollal díszített fe254