Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

ITÍentyíh, pruszlih, cscpjcc... A női uiselel

A nők ruhatára mindig sokkal gazdagabb volt a férfiakénál. A 18. századi okiratokban gyakran szerepel egy jellegzetes csabai viseleti darab, a mentyík (női köd- mön). Az értékes, egy ló vagy tehén árával felérő, csipkézett bőrszalagokkal, színessel hímzett virágokkal, levelekkel, ezüst gombokkal és finom prémmel díszített köd- mön elengedhetetlen darabja volt a menyasszony kelengyéjének. A csabai szlovák nők ünneplő viseletének szép darabja volt a jó minőségű textíliákból készült pruszlik is. Az asszonyok több, kendervászonból készült alsószoknyát viseltek, amelyek alsó díszítése kivillant a brokátselyem fedőszoknya alól. Egy rövid ujjú alsó és egy díszesebb felső ingvállat öltöttek magukra. Fejükön csipke főkötőt hordtak, lábbelijük a csizma volt, télire nagykendőt öltöttek.

A 19. század közepétől Csabán is megélénkül a kereskedelem, üzletek nyílnak a városban, divatba jön a színes, változatos, „magyaros" ruházat. A csabai lányok öltözetének tömör leírását Rell Lajos tollából olvashatjuk Békéscsaba 1930-ban megjelent monográfiájában.

„Hajukat középen elválasztva simára fésülték, hátul varkocsba (copfba) fonták, amelynek végéről - ügyes mását kötve rá - sarkig lógtak le a különböző színű szalagok. Felső testükön patyolat ingvállat (oplecko) viseltek, amelyet könyök fölött piros vagy kék pántlikával kötöttek át s rendesen csipkével is díszítették. Az ingváll fölé került mellényszerűen a színes (halcsonttal ellátott) pruszli. [...] Nagy rojtos selyemkendőt vetettek vállukon át keresztbe s hátul összekötötték. (...) Szoknya dolgában nagy fényűzést fejtettek ki: hat, csipkével díszített, fehér, vasalt alsószoknyát, s ezek fölött sötétkékre festett kelméből varrt,

252