Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Csaba hrónihása A Haan család évszázadokon át nagy hatással volt a csabaiak életére, hiszen Haan János évtizedekig békéscsabai evangélikus lelkész volt, az egyik fia, Antal pedig festőművészként vált ismertté. Másik gyermeke Lajos, aki fiatal korától kezdve részt vett a magyar-szlovák önképzőkör munkájában, Eperjesen, majd Németországban tanult teológiát. 1842 fordulópontot jelentett Haan Lajos életében, hiszen Csabán nemcsak evangélikus segédlelkésznek választották meg, hanem az egyházi iskola tanítója is lett. Akkoriban a fiatalok akkor tanultak magyarul, ha szomszédos településekre küldték tanulni őket, ezzel szemben Haan kizárólag magyar nyelven tanított. Apja halála után, 1855-ben lett Csaba lelkésze, és szolgálata 25. évfordulója alkalmából a Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntették ki. Lelkészi munkássága mellett jelentős a történetírói tevékenysége, elsősorban Békés vármegye történelmével foglalkozott. 1845-ben nemcsak magyarul, hanem szlovákul is megjelent a Csaba történetéről szóló munkája, melyet 1858-ban kiegészített. Napjainkban is az egyik meghatározó irodalomnak számít. A mai napig az egyik legnevesebb történészi egyesület a Magyar Történelmi Társulat, amelynek 1867-es alakuló ülésén választmányi tagnak választották. Egy évtizeddel később a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották meg. Mindezek azt bizonyítják, hogy Haan Lajos munkái nemcsak az ismeretterjesztés, hanem a tudomány területén is komoly értéket képviselnek. Szakái Veronika 248
