Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Az cuangélihus egyház reformjai 10ßfl'*3311 Szeberényi Gusztáv lett a legnépesebb ha- XPJJOzai evangélikus gyülekezet egyik lelkésze. A másik lelkész Haan Lajos volt, aki feljegyzéseiben dicsérő szavakkal illette a később püspöki székig jutó társát, akivel a vezető pozíciót évente váltották. Megerősítették a hitéletet, növelték a bevételt, a befizetés 1854-től vagyon- és jövedelemarányosan történt. 1856-tól néhány évig külön kántort alkalmaztak, így tehermentesítették a tanítókat. 1858-ban körlevelet írt Szeberényi Gusztáv, melyben a magánintézményként működő gimnázium kibővítéséről szóló tárgyalásra invitálta a szülőket. A város által biztosított alapítvány kamatainak jelentős részével az egyház rendelkezhetett, melyet a fenntartásába kerülő iskola négyosztályos gimnáziummá történő fejlesztésére kellett fordítania. A pénz felhasználásához állami jóváhagyás is kellett, melynek érdekében a két lelkész még Bécsbe is elutazott. A változások eredményeként biztosítva volt az általuk fizetett személyek bére, továbbá a templomok, paplakok felújítása, illetve új iskolák, tanítói lakás és a jaminai imaház építése is. A tananyag tervezése, a nagyobb diákok mindennapos templomba járása, az iskolai választmányi gyűlések életbe lépése, új iskolák kezdeményezése, a tanyán élő gyerekek tanításának elindítása is jelezte, hogy az oktatás új korszakba lépett a városban. A két lelkésztárs közül Haan Lajos a tudomány felé fordult, Szeberényi Gusztáv pedig az egyházmegye, majd az egyházkerület vezetője lett. Dr. Szenográdi Péter 246
