Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig
A Csaboi Casino A pesti Nemzeti Kaszinó mintájára olvasótársaságok és kaszinók sokasága hálózta be Magyarországot, melyek mind a reformeszmék terjesztésében, mind az eltérő társadalmi rétegek közelítésében döntő szerepet játszottak. 1842-ben e szerveződések már Békéscsabát is elérték. Urszinyi Andor és Omaszta Zsigmond negyven taggal megalapították az Olvasó Egyesületet, későbbi nevén a Csabai Casinót, mely hamar a város kulturális központjává vált. Tagjai főként a honorátior és a kisnemesi értelmiségi osztályból kerültek ki, noha a belépés lehetősége „akármilyen renden lévő, jó erkölcsű s illendő magaviseletéről ismert férfiú" előtt nyitva állt. A felvételi döntéseket alapos tájékozódás előzte meg. Bármilyen méltatlan viselkedés kizárást vont maga után, nem tűrvén az egyesület jó hírének csorbítását. Célként a művelt társalgást, a hangulatos mulatozást, a külföldi és hazai könyvek, illetve periodikák általi művelődést jelölte meg. Könyvtára a 19. század végén már körülbelül ezer kötetes állománnyal büszkélkedhetett. Első járatott hírlapja Széchenyi Jelenkor című folyóirata volt; jegyzőkönyvéből pedig később kitűnik a Kossuth Lajos írásait tartalmazó lapok népszerűsége. A Casino jelentős szerepet játszott olyan országos mozgalmak elősegítésében is, mint a védegyleti szervezkedések és a gazdasági egyesületek létrehozása. Teret adott a szellemi fejlődésnek, politikai eszmecseréknek, önművelésnek, és olyan felpezsdült közösségi életet hozott létre, mely nagy szolgálatot tett a város értelmiségének. Dobókői Krisztina 206
