Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig

Haan Ionos nemcsak lelkész uoll

O

abán sokáig az egyik legismertebb család a Haan család volt, köszönhető mindez Haan Jánosnak. Teológiai tanulmányai alatt megfordult Luther városában, Wittenbergben is, de tábori lelkészként részt vett a Napóleon elleni háborúban.

1818-tól szolgált a csabai evangélikus egyházközségben, ahol számos tisztséget töltött be. Működése idején került sor 1824-ben az evangélikus nagytemplom felszentelésére, amely Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomának számít.

Azonban Haan nemcsak a csabai hívek lelki életével foglalkozott, hanem fontosnak tartotta a település gazdasági fejlődését is. Fia, Haan Lajos elbeszéléséből tudjuk, hogy érdekelte a technika világa, fontos helyet foglalt el életében az örökmozgó, vagyis a perpetuum mobile feltalálása, azonban hiába dolgozott ezen évtizedekig, végül nem járt sikerrel. Emellett kocsikat és hajókat készített, valamint utakat tervezett a megye részére, melyeket a megye elfogadott, de sajnos ezek nem valósultak meg. Ezzel szemben ő volt az első Csabán, aki dohányt és lucernát kezdett termeszteni, az utóbbit azonban sokan egyszerű fűnek nézték, és csak akkor vetettek lucernát, amikor látták, hogy mennyi terem belőle. így többek között neki is köszönhetjük, hogy ezek a növények meghonosodtak településünkön.

Szakái Veronika

174

l&MH