Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig

Dóiért hanyargósah,zegzugosak a csabai utcák? (üárosrészek Csabán)

O

abát, legrégibb részeit, főleg a belváros körüli utcákat járva, - a Szarvasi út, Baross út, Jókai út által határolt terület, a Bartók Béla út, a Temető sor, az Ilosvai utca - feltűnik, hogy az utcák, sőt még a főutak sem egyenesek, hanem kanyargósak. Nem lehet belátni az egészet, sok helyen az utcákat sikátorok kötik össze egymással. Példaként említhetjük a Kis-Tabán utcát a Baross utcával összekötő girbe-gurba Horváth utcát. A megoldás nem egyedi, több helyen is találkozunk ilyesmivel.

A 18. század elején a belvizek elvezetése, a Körös csatorna megásása előtt egy vizektől szorongatott szűk helyre szorított halmaztelepülés képét mutatta Csaba. Legmagasabb pontja az evangélikus nagytemplom körüli terület volt. A nagy számban ideérkező betelepülők kezdetben a mai főtér területén, majd párhuzamosan a mai Körös csatorna - Bartók Béla út - Ilosvai utcák, főtér - Luther utca - Bartók Béla út - Petőfi utca, Baross út - Szarvasi út - Jókai utca, Baross út - Békési út - Körös csatorna közötti területeket építették be.

Már a 18. század közepétől kezdve kialakult Csaba városrészeinek elnevezése. Alvég, Felvég, Trhan (mely a szlovák trh, piac szóból kapta a nevét), melyhez a Bogárházi és a Tabáni városrész is tartozott. Jamina (jelentése gödrök), eredetileg Vinyice (szőlők) városrészt csak 1769- ben mérették ki.

A 19. században a városrészek közigazgatási elnevezése tized volt. Alvég volt az 1. tized, a Felvég a 4. tized, a Trhan a 2. tized és a Tabáni rész volt a 3. tized. „Az utcákon járva ugyancsak volt ajánlatos hosszúszárú csizmát húzni, különben sáros időben megnézhette magát az

150