Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig

D}ehhoro uolt Csaba határa?

A letelepedést követően a határhasználat valójában a lakatlan puszták művelés alá vonását jelentette. Csaba betelepítése nem egyszerre történt, folyamatosan érkeztek a Felvidékről a jobb sorsot itt remélő telepesek. A nagy kiterjedésű határ fokozatos szántóföldi művelés alá vétele a megtelepedést követő évtizedekben a belső legelők övén kívül történt meg. A később érkezők mind távolabbi vagy már kimerített földet tudtak csak művelés alá vonni. A város határa kezdetben Harruckern jános György, majd Harruckern Ferenc tulajdonában volt. 1798- tól kisebb részekre darabolódott az ezidáig egységes birtok, több tulajdonosa lett. A jobbágyok által használt földterület úrbérrendezése 1772-ben zajlott, mely szabályozta a szántóföldek használati jogát. Egy egész telek kiterjedését 34 kisholdban és 22 kaszásrétben állapították meg. Csaba határa relatíve nagy kiterjedésű volt. Haan Lajos Csaba monográfiájában így ír erről: „Kiterjedése a’hozzá tartozó soproni, megyeri, kis kondorosi, szentmiklósi, csákói, gerendási és vandháti pusztákkal együtt 83154 hold". A 19. század közepére a település határa 57374 kát. hold volt: Alsónyomás, Felsőnyomás, Fényes, Fényesi szőlők, Fürjes, Gerendás, Kanálisi szőlők, Kerek, Kisgerendás, Kismegyer, Kisrét, Nagymegyer, Nagyrét, Nagygerendási- puszta, Sikkony, Soprony, Szentmiklós, Telekgerendás és Vandhát. Később Csaba határa mintegy 6000 kát. holddal csökkent: „Területe 51416 kat.hold és 638 négyszögöl. Legutóbbi területi változása az az 5968 kat.hold és 938 négyszögöl veszteség volt, mely határából 1924. január 1-jén az önállóvá lett Gerendás községnek ment birtokába". A későbbiek során újabb változások történtek.

Ando György

146