Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig

. - ' — , • DJilyen is az a „pletyhaelejű” lahóház? % A környék mocsaras volt. Az áradások, vízbetörések, belvizek elvezetése, a tiszta, jó ivóvíz biztosítása és a létbiztonság megerősödése érdekében masszívabb, tar- tósabb lakóházra volt szükség. Haan Lajos 1858-ban Békés-Csaba című monográfiá­jában leírja, hogy a csabaiak milyen típusú lakóházak­ban laktak. „A’ mi a' ház építísi modort illeti, az én gyer­mekkoromban alig lehetett más féle házat látni Csa­bán... elöl nádból csinált tornáczal vagy sipkával ellát­va, mellyet másképp pletykaháznak is hívnak. Nyáron a' ház elébe egy ponyvát függesztenek 's azután ott dolgoz­hatnak az asszonyok, úgy hogy ezen tornácz valódi szo­bául szolgál. Még most is látni számtalan ilyen pletykahá­zas házakat Csabán, kivált a’ szegényebb osztálynál". Az 1750-1770-es években jelennek meg a simléderes, sip- kás lakóházak, melyek jellemzője, hogy falai vályog­ból vagy vertfalból készültek, a tetőszerkezet az elő­fal elé nyúlik, oszlopokkal támasztották alá, és alatta egy szobányi nyitott helyiség alakult ki, melyet a csa­baiak „trnoc'-nak mondanak. Vasárnap délutánonként a templom után itt találkoztak az ismerősök, családtagok, szomszédok. A másik funkciója, hogy lehetőséget bizto­sított a ház körüli munkák rossz idő vagy erős napsütés esetén való elvégzésére; itt fontak, morzsoltak, s köz­ben persze beszélgettek, s főleg pletykálkodtak. Innen ered a ház neve is. Építésüket a hatóság vagy az urada­lom szabályozta. A 18. század eleji csabai szabályozás­ról nem maradt fenn adatunk, de a mezőberényit tud­juk közölni, amelyet valószínűleg Csabán is betartottak: „a házak szélessége legalább 3 öl (1 öl 1,8-1,9 méter], a fal magassága 1 és fél öl legyen, két ablak legyen az utcá­134

Next

/
Thumbnails
Contents