Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig
Hol uolt a csabai Községháza? A z 1710-es években Csabára települő közösségnek gondoskodnia kellett a községi igazgatás kiépítéséről is. Ehhez az elhagyott lakóhelyükön már megismert rendszert vették alapul. Az első évtizedekben a bírók és a jegyző a saját házukban végezték hivatali teendőiket, mert csak 1730-ban épült fel az első községháza a mai Városháza helyén, a Fő utcának nevezett mai Szent István téren. Ez egy alacsony, nagyon egyszerű épület lehetett, mert ahogy Haan Lajos megjegyzi, a lakóházakhoz hasonlóan olyan alacsonyan voltak az ablakai, hogy a liba is beleshetett rajta. A nádfedeles épületben egyszerűen berendezett tanácsterem, a jegyző írószobája volt a hivatal. Udvarán istállók, ahol a helység lovait, fogatát tartották. Konyhát is berendeztek, mert volt a háznak gazdaasszonya is, aki elöljáró „uraimék" ebédjét előállította. 1828-ban lebontották és új, nagyobb, már alápincézett községházát emeltek. A pincében a helység hasznára mérték a földesúrtól nyert regálé bérlet alapján az italokat. (A régi épület falmaradványai, amit beépítettek a mai városháza épületébe, ma is láthatók.) A régi községháza alig egy negyedszázad múlva már kicsinek bizonyult. Ezért a régi nagyvendéglő (helyén a Fiume) és a gyógyszertár (ma Sas Patika) közé a község telkére új, emeletes épületet húztak fel 1853-ban, eredetileg a császári és királyi szolgabíróság elhelyezésére. Ez a hivatal azonban nem foglalta el az új épületet, ezért az ó-városházáról áthelyezték „a városi tanácsot, az országos, városi és örökváltsági pénztárakat, a városi mérnöki és nyilvántartó hivatalt". A többi a régiben maradt. Az emeletes új épület szűk, keskeny lépcsőháza igencsak próbára tette az ügyes-bajos dolgaikban járó csabaiakat, ezért volt szükség arra, hogy 1873-ra elkészüljön mai Városháza. Dr. Jároli József 120
