Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig
Csaba első anyahönyue A z evangélikus egyház levéltárában található anyakönyv, elülső külső fedőlapján Haan Lajos békéscsabai evangélikus lelkész kézírásával (aki ezen anyakönyv legrégibb bejegyzése után mintegy száz évvel később született) a következő felírás áll: „Matricula ecclae evang. a.c. bcsabensis, 1725-1752" (Magyar fordításban: A békéscsabai ág. h. ev. egyházközség anyakönyve 1725-1752). Az anyakönyv lapjainak száma a külső, kemény borítólapon kívül 364. Az anyakönyvben latin, szlovák és magyar nyelvű bejegyzések találhatóak. A legrégibb kézírásos bejegyzés az anyakönyv 183-186. lapjain olvasható. Azonban ezen a négy lapon is kétféle kézírás látható. Hogy kinek, illetve melyik lelkésznek a kézírásáról lehet szó, arra csak következtetni tudunk Haan János békéscsabai lelkész (Haan Lajos lelkész atyja) tudósításából. A 183-186. lapokon esketési bejegyzések vannak az 1722-1726 évekről. A keresztelési, esketési és temetési bejegyzések az anyakönyvben nem folyamatosan, hanem megszakításokkal, több helyen fordulnak elő. De mit is tartalmaz? Keresztelési bejegyzések 1728. január 1-től 1744. december 31-ig, esketési bejegyzések 1722 év végétől 1744. december 31-ig, temetési (halotti) bejegyzések 1728. május 19-től 1744. december 31-ig. Vegyes, időrendi sorrendben folyamatosan történt keresztelési, esketési és temetési bejegyzések találhatók 1745. január 1-től 1752. december 31-ig. Ezeket a vegyes bejegyzéseket Tessedik Sámuel vezette be 1745. január 1-jével. A vegyes kifejezés azt jelenti, hogy a háromféle kazuálét (keresztelés, esketés, temetés) folyamatosan sorról sorra írta be. Az anyakönyv Békéscsaba történetének kutatói számára a legfontosabb, legértékesebb írott forrás. Kutyej Pál Gábor 118
