Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1881 Elkészült Munkácsy első bibliai tárgyú festménye

E műve, ahogyan sok másik is, az Egyesült Államokba kerül. „Minden évben húsvét időszakában a pennsylvaniai Philadelphiában, John Wanemaker áruházának impozáns »Nagy Csarnokában« tömegek gyűlnek össze, hogy abban az óriási nagy képben gyönyörködjenek, amely ragyogóan megvilágítva a második emelet magasságában van felfüggesztve. Közelében látható a művészről készült szoborportré.”4

Sok évtized elteltével, csupán 1995-ben kerül Magyarországra a Krisztus Pilátus előtt. Azóta rövid szünetekkel a Déri Múzeumban, az intézmény építésekor az Ecce homo számára kialakított teremben látható. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a kép jelenleg a magyar állam tulajdonát képzi.

Az alkotás folyamatának vizsgálatára a három, Krisztus-témát feldolgozó kép előkészífő tanulmányai jó lehetőséget biztosítanak. A Krisztus Pilátus előtt Krisztusalakja különösen sok kérdést vethet fel a mester számára, a céljainak leginkább megfelelő karakter megtalálásához hosszú utat kell bejárnia. Az ismert Krisztusvázlatok azt mutatják, Munkácsyban csak lassan érlelődik meg, hogy a választott ábrázolási séma (átható kék szem, középen elválasztott világosbarna, vállra omló, hullámos haj, ugyanilyen színű szakáll) milyen jellemet, karaktert és tekintetet kapjon.

Krisztus mellképe / Tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez (1880; v. Pákh Imre gyűjteménye)

A ruha színét is megváltoztatja, a végleges fehér mellett zöldbe és vörösbe is felöltözteti főszereplőjét. Utóbbi, a Krisztus mellképe / Tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez figurája inkább gondterhelt, nem pedig jámbor és átszellemült, mint a nagy képen.

4 [ohn Maass: Munkácsy Amerikában. A Krisztus Pilátus előtt új megvilágításban. In: Művészettörténeti Értesítő XXXVII. 1988/1-2. 41. p.)

Azt sugallja, hogy az áldozat, amelyet meghozni készül, a dolgok és a világ megértéséből fakad; sorsának be kell teljesülnie. Tekintete szigorú, ő maga határozott, kemény ember, aki megedződött a világban.

A végleges változat Krisztusa - Lipp Tamás érzelmi alapú megközelítése szerint - „éteri tisztaságú, törékeny aszkéta”5, akit veszett kutyákként acsarkodó ellenségei vesznek körül; az Istenember az emberevő emberek között. Egy, az előbbivel ellentétes véleményt közöl Malonyay Dezső: „Ez nem Krisztus, hanem egy anarchista, ki a cárral dacol.”6 Mi lett volna, ha a véleményének ekképpen hangot adó Buisson a vörös ruhás vázlaton szereplő Krisztust is látta volna? A műalkotások megítélésének erőteljesen szubjektív voltát a fentiek is igazolják. Csupán érdekességként közlöm Lyka Károly véleményét ugyanezen kép ugyanezen Krisztus-figurájáról; „... ez a fehér ruhás alak nem jézus, ez egy higgadt keleti jogtudós, aki bízva készültségében, várja, mikor jön az idő, hogy szép sorrendben megcáfolja az ellene emelt vádakat. Arckifejezése a tudományban biztos ügyvédé, de nem jézusé.”7

Ordító suhanc / Tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez (1880; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA)

Az ellentábor képviselőjét, egy fiatal férfit ábrázol az Ordító suhanc című tanulmány. A csak részben a farizeusokkal támadó ellentét nyomán jézus pusztulását határozottan kívánó zsidó közösség érzései összpontosulnak a feltartott karral ábrázolt, indulatosan kiabáló férfi alakjában, akinek megfestését Munkácsy - többek között - ezzel a fejtanulmánnyal készíti elő. Ez a figura tehát annak a tábornak a szimbóluma, melynek tagjai nem látják meg jézus alakjában régen várt messiásukat. Az ő hitetlenségük az, amire a Máté-evangélium oly határozottsággal irányítja figyelmünket. Az ellentétet jézus szavaival foglaljuk össze: „Akkor szála jézus a sokaságnak és az ő tanítványainak. Mondván: Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.” Máté 23,2.3.

Köztudott, hogy Sedelmeyer a Krisztus Pilátus előtt bemutatóin kiegészítésképpen a vázlatok és tanulmányok közül is többet szerepeltet, és a műről készült rézkarcmásolatokra vesz fel - a példányszámok alapján élénk érdeklődést tükröző - rendelést. Az előkészítés során Munkácsy közel negyven olajképet fest, amelyek közül többet - nem biztos, hogy az eredeti lendület megőrzésével - utólag javít, befejez. így e munkái is áruba bocsáthatóvá válnak. A később értékesítésre kerülő tanulmányok egyike az Ordító suhanc.

Szerencsére fennmarad több olyan előkészítő munka is, amelyek „befejezése” nem történik meg. Ezek egyike a három férfi figurát ábrázoló, egykor az Andrássyak gyűjteményébe tartozó Tanulmányfejek, amely Munkácsyt még a Krisztustéma körüljárásakor is vérbeli realistának mutatja. Hasonlóan virtuóz megoldású az ungvári Boksay józsef Múzeumban őrzött Farizeusfej is. Az egykori Szovjetunió múzeumaiban fellelhető magyar műalkotásokat tcírgyaló könyv e képet 1881 -re datálja. 8

5 Lipp Tamás: A sátán körzője. Budapest, Liget Műhely Alapítvány, j1993). 22 p.

6 Malonyay Dezső nyomán idézi: Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. 307. p.

7 Lyka Károly: Munkácsy. In: Markója Csilla (szerk.): Munkácsy-olva- sókönyv. Enigma, XI1/43—44. 2005. 209. p.

8 Anyikin, Mihail - Prihogyko, jelena - Salabajeva, Vera - Seleszt, Dimitrij: Katalógus. In: Osztrovszkij, Grigorij - Seleszt, Dimitrij (szerk.): Mányokitól [Aha Novákiglf Budapest. 1988. 23-65. p.