Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1800 A családról
i8oo A családról a Az édesapa Munkácsy Mihály édesapja, Lieb Mihály 1800. május 15-én született Sóváron Lieb Ignác és az egyik forrás szerint Kasztner Anna1, a másik forrás szerint Lieb Mária2 első gyermekeként. A munkácsi levéltár őriz egy 1848-ban készült jegyzéket, mely arról nem szolgál információval, hogy Lieb Mihály mikor került Munkácsra, ám azt megtudhatjuk, hogy „Seo Tisztségi pénztárnok volt évi 500 ft fizetéssel”.3 Az édesanya Munkácsy Mihálynak a nyírségi Mándokon született édesanyját 1812. november 20-án római katolikusnak keresztelték és anyakönyvezték Fényeslitke Szentháromság templomában. A keresztségben a Reök Erzsébet Cecília nevet kapta. A nevelőapa Reök István, Munkácsy édesanyjának fivére négy esztendővel később, 1816. augusztus 4-én született Mándokon, a fényeslitkei Szentháromság templomban keresztelték meg, és jegyezték be az anyakönyvbe. 1 Lieb Ignác „Felesége Kasztner Anna, Kasztner Mihály sóvári ellenőr leánya. (Kasztner Anna volt tehát Munkácsy nagyanyja, így az a változat, hogy Munkácsy nagyanyja Bánó lány volt, nem bizonyítható.)” In: Czeglédi Imre: A Lieb és a Reök-Röck család története (Munkácsy Mihály családjának történetéhez). 251. p. In: http://epa.oszk.hu/01500/01577/00011 /pdf/bmmk_ 1988_247- 279.pdf 2 „Munkácsy édesapjának szülei (Munkácsy nagyszülei) Lieb Ignác és Mária voltak, tehát nem a Lieb-kódexben állított György János József.” In: Czeglédi Imre: „Nem szeretne festő lenni?” Munkácsy Gyulán. Gyula, Gyula Város Polgármesteri Hivatala, 2014. 8. p. 3 Keresztyén Balázs: Lieb Mihály és Munkácsy Mihály Munkácson. In: http://www.karpataljalap.net/2004/02/20/lieb-mihaly-es- munkacsymihaly-munkacson ♦ Orlai Petries Soma (Mezőberény, 1822. október 22 - Budapest, 1880. június 5.): Munkácsy szüleinek portrépárja (évszám nélkül: Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ UGYANEKKOR TÖRTÉNT .............................................................. ..................... L2J ......... * ..................................................................................................................... „A tizenkilencedik század első éveiben a szépművészetek kultiválásáról még alig lehet beszélni Magyarországon. A magyar képzőművészet ujabbkori fellendülése tehát csak jóval városunk ujratelepülése után következett be, mikorra Békéscsaba már nagy, népes helységgé vált. így történhetett, hogy nem sokkal az újkori Magyarország első festőművészeinek feltűnése után Békéscsaba nagyszámú fiai közt is akadt egy, Haan Antal, akit szülőhelye teljes joggal számíthatott azon kor legjobb magyar festőinek sorába. És ezidőtől kezdve Békéscsaba a magyar festőművészettel minden művészi irányon át egész máig állandó kapcsolatot mutathat fel abban az értelemben, hogy szülöttei, vagy legalább lakosai között minden időben találunk jeles festőművészeket.”1 Az első békéscsabai festőművésznek Haan Antalt (Békéscsaba, 1827. január 5 - Anacapri, Capri, Olaszország, 1888. május 9.) tekinthetjük, aki tanulmányait Bécsben végezte, az akadémizmus ellen fellépő, zsánerképeit aprólékos, részletező festésmóddal kidolgozó Ferdinand Georg Waldmüller magániskolájában. (Ezekben az években itt tanult többek között Zichy Mihály és a szintén Békés megyei származású Orlai Petries Soma is.) Mint áldozatkész hazafi, honvéd őrmesterként részt vett az 1848-1849 forradalom és szabadságharc eseményeiben, majd Itáliában időzött, ahol klasszikus mesterek műveinek 1 Dr. Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerkesztő: dr. Korniss Géza. Békéscsaba, kiadó nélkül. 1930. 367. p. ♦ Haan Antal: Önarckép (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 6
