Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1876 Egy modell – két festmény
♦ Zichy Mihály: Illusztráció Az ember tragédiájához: Ádám az űrben. XII. szín (1885; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ Egy modell - két festmény Reök Iván, Munkácsy nagybátyja, Reök István huszonegy esztendős fia 1876 áprilisában meglátogatta a festőt Párizsban. Később megházasodott, s e találkozás után kilenc évvel készülhetett hitvesének két arcképe. A debreceni tábla Reök Ivánnéja válla fölött ránk pillantva kihívó könnyedséggel fúrja szemünkbe tekintetét, mely könnyedséget a kép felületének nagy többségét jellemző lazúrozó festésmód mellett a gyors járású ecsettel hirtelen odavetett haj és öltözék megoldása is erősíti. A kontúrok omlóan lágyak, a haj szinte egybeolvad a háttérrel, csupán az ecsetvonás iránya mutatja, hol zárja le a festő a formát. Az oldalnézetben ábrázolt ülő alak jobbra fordítja a fejét, a figurát tehát eleve „mozgásba hozza” és hagyja érvényesülni a közvetlen látvány keltette benyomásait. A Pákh-gyűjtemény Reök Ivánnéja jóval nyugod- tabb jelenség, mely hatást a festésmód is erősíti. A szembenézetből kissé elforduló felsőtest és az ellenkező oldalra irányuló arc melankolikusan maga elé révedő asszonyt mutat, akinek a másik képről ismert tüzes tekintete ekkor már csupán kevéske melegség sugárzására képes. Ki tudja, mi történt a modellel a két kép megfestése közötti időben? E kép dotálása bizonytalan, nem tudjuk, hogy az 1880-as évek mely szakaszában készült. A másik 1885-ben. Mivel Reök Iván és neje házasságáról nem áll rendelkezésünkre információ, nem ismeretes, miképpen alakul kapcsolatuk és sorsuk az érintett időszakban. Az egyik képen a teljes felületen megőrzi a köny- nyed alaphangot, míg a másikon az arcon és a hajon megfigyelhető vastagabb rétegben alkalmazott, UGYANEKKOR TÖRTÉNT 0 a vörös kereszt alakjában, melyet barát és ellenség egyaránt tiszteletben tart. Talán sikerül a fénynek legyőznie a rombolás démonait, melyek most még ördögi gyönyörrel tombolnak. Azonban eléggé fel van fegyverezve az emberiség arra, hogy a béke olajágát tűzhesse díszül sisakja mellé.”1 Zichyt Magyarországon illusztrátori működése tette ismertté. Nevéhez több megrendelésre készült illusztráció sorozat kötődik: Az ember tragédiája, az Arany [ános-balladák, A hídavatás, az Agnes asszony, A tetemre hívás, A walesi bárdok és a Tizenkét illusztráció Fausthoz. 1895-ben jelentette meg ötvennyolc erotikus témájú grafikáját Szentpéterváron Breviárium Eroticum címmel. 1 Idézi: |Glücksmann, Heinrich]: Zichy Mihály élete és művei. Budapest-Bécs, Athenaeum - Miethke H. O., [1897]. 6. p. Munkácsy unokaöccséhez, Reök Ivánhoz kötődik a magyar szecessziós építészet egyik remeke, a szegedi Reök-palota építtetése. A tervezési feladattal a fiatal építészt, Magyar Edét megbízó Reök Iván a háromszintes saroképület 1907-es munkálatai idején ötvenkét éves, országgyűlési képviselőként és a Folyammérnöki Hivatal vezetőjeként tevékenykedik. Népes családja számára rendeli meg a kívül és belül is tiszta szecessziós stílusban megálmodott, minden részletében igényesen kivitelezett épületet. Az emeleti szintekre lakásokat terveztet, míg a földszintre üzlethelyiségeket képzelt. A sarokrészen étterem, a többi helyiségben kereskedők és iparosok működtek. A bérlők között találjuk Magyar Edét is, aki ebben az épületben nyitotta meg építészirodáját. A Békés megyei származású Magyar Ede (Orosháza, 1877. január 31 - Szeged, 1912. május 5.) miután megszerezte diplomáját a Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskolában, külföldi tanulmcínyúton képezte magát tovább. Egyik első komoly megbízatása volt a szegedi Reök-palota, amelynek sikere nyomán jelentős építészeti feladatokkal halmozták el. Tervezett jónéhány ma is városképi jelentőségű palotát (Goldschmidt-ház, Szeged, 1904—1905; Scháffer-ház, Szeged, 1904-1905; Ungar-Mayer-palota, Szeged, 79 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
