Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1873 Párizsban élve is maradt magyar
Párizsban élve is maradt magyar a ♦ A Bécsi Világkiállítás térképe a rendezvény katalógusában (1873; magántulajdon) ♦ Az Osztrák-Magyar Monarchia úgy döntött, hogy Pesten 1873. február 13-án kelt levélben így írt Mun- követve Európa nagyvárosait. 1873 tavaszán világ- kácsynak: „Tisztelt hazafi! Saját és Szarvady leveléből kiállítást rendez. Munkácsy Mihály, bár ekkor már értvén, hogy egyedül a magyarországi művészek Franciaországban élt, nem a francia, hanem a magyar sorában szándékozik részt venni a bécsi világkiálosztály kiállításán kívánt szerepelni. (Magyarország u lításban, ezen nemes és hazafias elhatározásában világkiállítások történetében először ekkor jelenhetett legmelegebb köszönetemet fejezem ki.”' meg önálló államként.) Henszlmann Imre szakbiztos, ............................................................................................ a magyar királyi kiállítási bizottsáq tanácsnoka egy 1 lt1ézi: Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest. Akadémiai Kiadó, 1958. 155. p. UGYANEKKOR TÖRTÉNT 4700 kiállító részvételével I. Ferenc József császár és magyar király 1873. május 1 -jén megnyitotta a Bécsi Világkiállítást. A képzőművészeti kiállításra azonban, amelyen Munkácsy is szerepelt, néhány napot még várni kellett. tT-Htt*......íá 1 v* ll life t'«S jl p-jg ll * w\ lijjfrj Ti-w i Jk '1 | HTr.; 4 1 ♦ A Bécsi Világkiállítás főbejárata / másolat (1873; Munkácsy Mihály Múzeum Fotótára) ♦ 61 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
