Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1871 Újra Párizsban. Immár végleg

sültségében ekképpen fogalmazott: „Munkácsy (az) egyik leghatározottabb, legféktelenebb realista Európában.”2 Kivételes szerencse a műtörténetben, amikor a mű létrejöttének folyamatát úgy követhetjük nyomon, mint az Munkácsy Éjjeli csavargók című kép esetében lehetséges. Hogy a festő munkamódszerét a maga teljességében láthassuk, érdemes tanulmányoznunk a fényképet, a festményvázlatot és a kész alkotást.

2 Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. 157. p.

Konyhában / Krumplihámozás (1872-1873; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA)

A két figurát szomorúan egyszerű, szegényes környezetben, mindennapos elfoglaltságuk közben ábrázolja az a tábla, amely Munkácsy Párizsban töltött első éveiben készült. Abban az időben, amikor továbbfejlesztette a düsseldorfi tartózkodás során kiérlelt kritikai realizmust.

A Konyhában című kép legfőbb értéke a különféle anyagok, a fény által életre keltett tárgyak érzékletes, expresszív jellegű megmutatása és festékkezelési stílusa, a közelről nézve már értelmezhetetlen színpászmákká redukált izgalmas felületek, amelyek a szem számára oly mohón habzsol- hatóak. Ez a kép kompozíciójából fakadóan kényte♦ Munkácsy Mihály: Csavargó / Tanulmány az Éjjeli csavargók című képhez (1873 körül;

v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) ♦

♦ Modellfotó az Éjjeli csavargókhoz: Szűrös férfi (1872; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦

MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA

A XIX. század második felében végbement városfejlesztési folyamatról így ír Korniss Géza: „A múlt század második felében Párizsból indult ki az a mozgalom, mely a városok szépítésére, uj köntösbe öltöztetésére törekedett, ez a törekvés érvényesült Európaszerte, szellője eljutott Csabára is és részben ez, részben a közbirtokosság nagyobbszabású építkezései a községet, az egyházat és a magántőkét is fokozottabb tevékenységre ösztönözték.”2

2 Dr. Korniss Géza: Békéscsaba megyei város története alapításától napjainkig. In: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerkesztő: dr. Korniss Géza. Békéscsaba, kiadó nélkül. 1930. 25. p.

♦ A békéscsabai Szent István tér 1920 körül, szemben az Evangélikus Nagytemplom, jobbra a Páduai Szent Antal római katolikus templom és a városháza (A kép forrása: Fortepan; adományozó: Szávoszt-Vass Dániel) ♦