Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1866 A müncheni akadémián
iö66 A müncheni akadémián 0 „Édes ]ó Angyalkáim!” - így szólítja meg Pécsett élő unokanővéreit, Reök Júliát, Saroltát, Ilkát, Irént és Gabriellát a festő 1866. november 21-én kelt levelében. „Sok sóhajtozás után elértem valahára vágyam, eszményképem, a külföldi tanulmányozást, s most itt vagyok Münchenben, felvéve az Akadémián. Mintegy félórával előbb jöttem Kaulbach műterméből, láttam őt dolgozni és bámultam, mint vezeti isteni kéz ecsetjét, jelenleg ismét egy megható, nagyszerű képen dolgozik, a Szalamiszi ütközet. Ezen kép előtt az ilyen magamfajta művésznek vagy lelkesülni kell, vagy pedig végképen elveszteni bátorságát a roppant munkától, amelyet véghez kell vinni, hogy annyira jussunk. Mit gondoltok kedveseim, melyiket tevém én?”1 Mint tudjuk, Munkácsy a lelkesedést, a lelkiismeretes és kitartó munkát választotta. A magyar és az európai festészettörténet hasznára... A Müncheni Akadémián az ekkor huszonkét esztendős festő Wagner Sándor és Wilhelm von Kaulbach keze alatt dolgozott. Törekvéseit mindkét tanára támogatta. 1 Farkas Zoltán (szerk.): Munkácsy Mihály válogatott levelei. Budapest. Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. 29-30. p. r. mZLf ♦ Wilhelm von Kaulbach: Prónay István báró mint Hamlet (1841; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ UGYANEKKOR TÖRTÉNT |-y-| Wilhelm von Kaulbach (Bad Arolsen, 1805. október 15 - München, 1874. április 7.) egészalakos portréjának modellje báró Prónay István, aki festészeti tanulmányait Münchenben végezte, valószínűsíthetően 1839 és 1841 között. Prónay jelmezben állt modell Kaulbachnak. „A jelmez viselésére a mester özvegyének levele adhat magyarázatot. Ebből megtudhatjuk, hogy a fiatal magyar nemes ingatag kedélyű volt, s épp ez vezette Kaulbachot a kosztüm kiválasztásához: »az eget ostromló temperamentuma, tettekre való vágy, a mely azonban nagyon is gyakran csüggedésbe ment át (...) gyakran ösz- szehasonlította Hamlet természetével és arra törekedett, hogy a képmáson is ezt a gondolatot kifejezésre juttassa.« Prónay melankolikus, töprengő tulajdonsága miatt Kaulbachnak »nagyon megtetszett a szép fiatalember«...”1 1 Mátrai Zsófia - Tóth Adrienn: Orlai és a müncheni történelmi festészet: Cornelius és Kaulbach. In: Orlai Petries Soma (Mezőberény, 1822 - Budapest, 1880). Szerkesztette: Galamb Zsuzsanna. 25. p. In: http:// www.munkacsy.hu/dokumentumok 1866-ban készült Gustave Courbet A világ eredete című festménye. Az erotikus ábrázolások merészségén is túlmutató képet, amelyet Khalil Bey oszmán diplomata, az Oszmán Birodalom athéni és szentpétervári nagykövete műgyűjteményének további gazdagítására rendelt meg a festőtől, 1910-ben báró Hatvány Ferenc festőművész, műgyűjtő vásárolta meg a párizsi Bernheim-jeune Galériában. A képet Budapestre szállíttatta, és palotájában helyezte el. A fáma szerint fürdőszobáját ékesítette a később kalandos történetet megélt festménnyel, amely 1995 óta a párizsi Musée d’Orsay gyűjteményének egyik kuriózuma. 37 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
