Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1863 Először Pesten
1863 Először Pesten m♦ Munkácsy Mihály: Reök Paula arcképe (1863; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) ♦ Reök Paula arcképe (1863; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) Munkácsy Mihály e kép megfestésekor tizenkilenc éves. Az 1863-ban kezdetét vevő pesti tartózkodás idején, első olajképe, a Levélolvasás elkészítése után, elsősorban portréfestésből tartja fenn magát. Ekkor készül a gyermek Reök Paula arcképe is. Első tanára, későbbi bécsi mesterének, Kari Rabinak egykori fí/M tanítványa, Szamossy Elek stílusa tükröződik /////////// az ovális formába komponált ábrázoláson. A ff////////^ portrét kissé merevvé tevő rajzosság jellemzi, és lllllll/M látható, hogy a félprofil helyzetbe való beállítás III/////Ili, a gyermekmodelltől nem kevés önuralmat WMII,II kíván. A munka lassan megy, a kislány pedig Yi/m///// el-elmozdult, amiből fakadóan az arc részei j t ff/jfj fj apró nézőpontbeli eltérést mutatnak. A ha- L'ljli III tározott kontúr alkalmazásával ezekről az u\ II* alig észrevehető bizonytalanságokról ügyesen tereli el a figyelmet. un v\\\V Gondoljunk bele, hogy az első jelentős sikert hozó Siralomház megfestéséig csupán wum hat év telik el, viszont a stílus változásában egy ennél jóval nagyobb léptékű ugrást figyelhetünk meg. A változás hátterében természetesen nagyon sok munka és nem kevés gyötrődés áll. De Reök Paula megfestésekor még gyámolításra szorul a festő. Munkácsy első budapesti tartózkodásának idején született Paul Signac (Párizs, Franciaország, 1863. november 11 - Párizs, Franciaország, 1935. augusztus 15.) pointilista festő, aki korának tudományos újítására, a fizikai optika felfedezéseire alapozva hozta létre sajátos színképzési technikáját. Törekvésének lényege, hogy a kívánt színt nem a palettán keveri ki, hanem a színeket alkotóelemeikre bontva apró foltokat fest egymás mellé a hordozó felületre, mely foltok a szem recehártyáján állnak össze. A Signac és Georges Seurat által alkalmazott optikai színkeverés a színfelbontás módszerét jelenti, amely az összeadó színkeverésen alapul. Az elmélet azonban a festmények láttán a gyakorlatban némiképp módosulni látszik, ugyanis műveiken nem csupán tiszta színeket találunk, hanem közvetlen színkeveréssel létrehozott telített és derített színeket is. Ugyanezen elv érvényesül Paul Signac Folyópart mosónőkkel című lapján is. ♦ Paul Signac: Folyópart mosónőkkel (1895; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ 29 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
