Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1862 Első lépések a festőművészi pályán: munka Szamossy Elek mellett
i8É2 Első lépesek a festőművészi pályán: munka Szamossy Elek mellett ......................................................................................••........0......... Munkácsy Gyulán megismert mestere, Szamossy Elek meghívására 1862 januárjában Aradra utazott, aki Zsilinszky gróf vendégszeretetét élvezte. Aradon „apróbb ceruzarajzokat készítettem, genre-jeleneteket s a város közepén, egy könyvkereskedésben állítottam ki. Három-négy forintért adtam el őket, némelyiket nyolcért, így havonta nyolc-tíz forintot kerestem. Aztán milyen öröm érte! Szamossy talált nekem egy házat, ahol rajzórák fejében ellátást kaptam. (...) Innen mindig Szumossyhoz mentem, ahol szorgalmasan dolgoztam. Mialatt ő portrékat festett, én vázlatokat csináltam, amit kijavítgatott. A tervezésben is gyakoroltam magam s rajztudásom egyre fejlődött. Azt hittem, s ma is azt hiszem, hogy a festő úgy alkothat szép képeket, ha elgondolja azokat s megfesti a nélkül, hogy más festők alkotásaival törődne, különben festményei könnyen szolgai másolatokká lehetnek” - írta önéletrajzában.1 Munkácsy 1862 márciusában még mindig Aradon volt, élvezve mestere, Szamossy Elek szakmai támogatását. Tanult és dolgozott, nagy kitartással, hónapról hónapra. „Nem is tudom, ♦ Arad látképe Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadványban / másolat (magántulajdon) ♦ mennyi idő telt el így. Csak tervezgettem és sok portrét festettem. Rendesen szabók jöttek hozzám megrendelésekkel. Egy télikabátért lefestettem apát, anyát gyermekestől. Egy nadrágért a másik szabócsaládot festettem le. Ilyen módon lassankint szépen felöltözködtem, már csak a cipőm hiányzott. De susztermegrendelő nem akadt, bármennyire kerestem az egész városban...” - írta Munkácsy az Emlékeimben.2 1 Munkácsy Mihály: Emlékeim. Beveze- 2 Munkácsy Mihály: Emlékeim. Bevezető: Végvári Lajos. Budapest, Hungária Könyvkiadó, tő: Végvári Lajos. Budapest, Hungária 1950. 67. p. Könyvkiadó, 1950. 65-66. p. 1862-ben hunyt el a svájci származású családban született id. Czigler Antal (Cserevity, 1767. június 1 3 - Kígyóspuszta, 1862. május 29.) építész, a város szimbólumává vált Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom megbecsült építőmestere. Czigler Antalt gróf Wenckheim Ferenc hívta Békés megyébe az 1801 -es pusztító gyulai tűzvész után. Gyulán telepedett le. Hat évtizedig volt a Wenckheim család építőmestere, de közben önálló munkákat is módjában állt felvállalni. Hosszú pályája során huszonöt templomot épített, valamint középületek és magánházak sora fűződik a nevéhez. Mialatt Czigler Antal a gyulai Bárdos-híd építését koordinálja, tervei nyomán az 1807-es alapkőletétel után elkezdődik a Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom építése Friederich Burgner gyulai ács alapozási munkájával. A falak építése több szakaszban történik, Czigler munkája 1821-ig tart. Az építőmester arcképe ebben az időben készülhetett. UGYANEKKOR TÖRTÉNT CZIGLER ANTAL ♦ ld. Czigler Antal arcképe (1820 körül; a kép forrása: Vasárnapi Újság 9/33. 1862. augusztus 17. 385. p.) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 26
