Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1861 Együtt a későbbi festőművész és a majdani baritonista
i86i Együtt a későbbi festőművész és a majdani baritonista Odry Lehel, a festészet iránt is érdeklődő baritonista Horváth György színigazgató társulatával 1861 áprilisában Gyulára érkezett. Mint népszínmű énekes, három hónapon keresztül lépett fel a sorozatos gyulai szereplések alkalmával. Már az első napokban megismerkedett Szamossy Elekkel, akihez festőtanulónak jelentkezett. Ezen órák alkalmával dolgozott együtt az akkor szintén a gyulai Wenckheim-kastélyban tartózkodó Szamossynál tanuló Munkácsyval. így írt Odry Lehel 1908-ban a Szamossynál töltött időszakról: „Egészen iskolaszerűén folyt az oktatás. Szamossy nagy szorgalommal másolta a családi képtárat. Bámulatos hűséggel hozta ki a legnehezebb feladatokat. Kitűnően értett a színek vegyítéséhez. Sokat tanultam abból, a mit tőle láttam. Hol én mentem Szamossy háta mögé bámulni, hol Lieb Miska. Néha egymás munkáját néztük meg és így szövődött közöttünk, mint tanítványok között egy kis barátság. Miska akkoriban a Szamossy által elébe rajzolt dolgozatokat másolgatta. Nem volt még a rajzban elég előrehaladott. A nagy terem egyik sarkában kiselejtezett, széthullott könyvek hevertek. Miska egy alkalommal arra kérte Szamossyt, engedné meg, hogy a kiselejtezett könyvek képeiből azokat, a melyek a római időkből való háborúkat karczokban mutatták be, hazavihesse. Szamossy megengedte. Miska ezekből a képekből külön csataképet rajzolt. Nagy rajz volt ez. Egy nagy ív regál papiros - akkor így nevezték, - tele volt vele rajzolva. Egy hétig is bajlódhatott vele Miska. Bemutatta tehát kompoziczióját Szamossynak és nekem. Szamossy nagy kaczagással fogadta ezt a kompozicziót, a mely egy csatát ábrázolt. A nagy csatakép távlatának a közepéből egy ágaskodó mén vált ki, vagdalkozó hősével együtt, a mely minden távolság daczára nagyobb volt, mint az előtérben harczolók alakja. Azért elismerésre méltatta Szamossy Miskának a rajzban kifejtett szorgalmát. Elmondhatom tehát, hogy én láttam Munkácsy — akarom mondani Lieb Miskának első kompoziczióját.”1 1 Odry Lehel: Munkácsy Mihály mint inas. Visszaemlékezések. In: Vasárnapi Újság, 55/16. 1908. április 19. 323. p. 0 ♦ |ankó )ános (Tótkomlós, 1833, november 3 - Budapest, 1896. március 29.): Odry Lehel (A kép forrása: Borsszem Jankó 4/191. 1871. augusztus 27. [893. p.|) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO UGYANEKKOR TÖRTÉNT 111 111. Napóleon császár uralkodásának időszakára esik Georges-Eugéne Haussmann báró Párizs településszerkezetét modernizáló reformja. A több évtizedig tartó átépítési folyamat során a francia főváros elveszítette középkori jellegét, és létrejött a széles sugár- utakkal és reprezentatív, tágas terekkel tagolt európai nagyváros. Munkácsy Mihály gyulai tartózkodásának idején, a városrendezési folyamat részeként, 1861-ben kezdődött a párizsi Opera építése. Tervezésére - százhetven jelentkező közül választva - Charles Garnier-t (Párizs, 1825. november 6 - Párizs, 1898. augusztus 3.) kérték fel, aki az építés folyamatát is felügyelte. A 2200 néző befogadására alkalmas színházépülettel Garnier megteremtette az eklektikus építészet nemzetközi szinten is elismert és követett neobarokk irányát. ♦ A párizsi Opera 1964-ben (A kép forrása: Fortepan; adományozó: MZSL/Ofner Károly) ♦
