Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1861 Munkácsy első rajztanára: Karl Fischer
i86i Munkácsy első mestere: Szamossy Elek aSzamossy Elek itáliai tanulmány- átjárói hazatérve kezdte meg működését a gyulai Wenckheinr-kastélyban. Még Fischer Károly műtermében ismerkedett meg Munkácsyval, akinek rajzait látva, 1861 márciusában a kastélyban berendezett műterembe hívta közös munkára. Rajzolni és festeni is tanította a fiút. „Mialatt festegetett, eddigi életemről meséltem neki és bevallottam félelmemet, hogy vissza kell mennem az asztalosműhelybe.- Dehogy kell! - mondta. - Hiszen olyan ügyes és tehetséges, hogy többre viszi, mint egy asztalos!... Ezzel a mondattal dőlt el a sorsom” - írta Munkácsy az Emlékeimben.' Munkácsy lelkesen látogatta Szamossy Elek ideiglenes műtermét Gyulán, ám betegségéből nem tudott felgyógyulni, „...a láz nem múlt el s napról-napra gyengébb lettem. Néha összeestem, elájultam, de mindez csak élesztette bennem az új lángot. Nagybátyám végre is aggódni kezdett folytonos betegeskedésem miatt, s megunta az orvos egyhangú receptjeit. Kijelentette, hogy ő maga fog meggyógyítani: homeopatikus módszerrel, 1 1 Munkácsy Mihály: Emlékeim. Bevezető: Végvári Lajos. Budapest, Hungária Könyvkiadó, 1950. 61. p. ♦ A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almássy-kastély, Szamossy óráinak helyszíne (a szerző fotója) ♦ mellyel - szerinte - csodákat lehet elérni. A házi gyógyszertárból orvosságot adott, amit bevettem és megparancsolta, hogy koplaljak.”2 Önéletírásában ezután arról olvashatunk, hogyan mondott ellent a fiú nagybátyjának, s jelentette ki, hogy a gyalupadot végleg a festőeszközökre kívánja cserélni. Reök István ha nehezen is, de végül belátta, hogy nem erőltetheti tovább az asztalosmesterséget. 2 Munkácsy Mihály: Emlékeim. Bevezető: Végvári Lajos. Budapest, Hungária Könyvkiadó, 1950. 61. p. UGYANEKKOR TÖRTÉNT Szamossy Elek (Déva, 1826. június 28 - Budapest, 1888. április 21.) festő, tanár csak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után, ahol főhadnagyi rangot szerzett, gondolhatott iskoláztatására. Bécsben Kari Rahlnál folytatott tanulmányokat, majd másfél év után - mestere javaslatára - Itáliába utazott, 1855 és 1859 között Velencében dolgozott. 1857-ben Velencében ismerkedett meg Ormós Zsigmonddal, akihez szakmai kapcsolat és később mély barátság fűzte. Fáradhatatlanul járták a múzeumokat és a templomokat, hogy a régi mesterek munkáit megnézzék és elemezzék. A látottak tanulságait Szamossy saját munkájában szerette volna kamatoztatni. Tiziano ♦ Szamossy Elek: Madonna a Gyermekkel / részlet (1852; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 22
