Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1861 Munkácsy első rajztanára: Karl Fischer
Munkácsy első rajztanára: Karl Fischer 0 Munkácsy így írt első mesteréről, akinek 1861 februárjától látogatta műtermét: „Fisher a bécsi akadémia tagja volt... Németországban született és egy szót sem tudott magyarul, pedig régóta lakott Gyulán. A műterméből alig-alig mozdult ki, egész nap cégtáblákat, cégéreket, szentképeket festett és portrékat, amelyeket legtöbbször másolt. Száz és száz kép gyűlt össze a műtermében s ő egész nap pipázott a rengeteg olajfestmény között. O volt hát a »mester«, akitől tanulnom kellett...”1 A gyermek Munkácsy 1861 februárjában és márciusában hat hétig tanult Karl Fischer bécsi származású, a gyulai főelemi iskola rajztanáraként dolgozó, akadémiai végzettségű festőnél. Nála ismerkedett meg a szintén órákat vevő későbbi jóbaráttal. Gyulai (Kratochvill) Lászlóval. Fischer hetente háromszor fogadta Miskát. Reök * Kürl Fischer 9yulai műtermének István még ekkor is abban reménykedett, hogy és lakásának ma is álló épülete (a szerző fotója) ♦ Munkácsy végül mégis az asztalosmesterséget ban van. Az említett két arczkép története a következő: Strausz ur a választja. hatvanas évek elején Békés-Gyulán lakott. Azon időben Munkácsi Egy ebben az időben született, Strausz Ede, a Mihály, kit nagybátja akkoriban békésmegyei (b.-csabui) tisztviselő, gyulai kaszinó egykori vendéglőse* 2 által őrzött miután a fiú az asztalosmesferségre gyönge testalkotásánál fogva rajzáról így írt későbbi, névtelen rajongója: alkalmas nem vala, egy Fischer nevű gyulai festő rajzoskolájába „Munkácsy Mihály első »müve«. járatott, Strauszéknál volt »koszton!« Ebéd után egyik napon MunMunkácsy Mihály első művészi kísérlete: kácsy fölkérte »Strausz bácsit,« engedné meg, hogy őt és Strausz nénit irónnal rajzolt gyönyörűen sikerült két arczkép, lerajzolhassa; azután egy nagy pupiriv ketté vágott két felerészéből jelenleg Strausz Ede, a magyar állami vasutak »oválékat« nyirogatván magának, a papirt, hogy sötét feneket kap- keleti vonala NagySzebeni raktárnoka birtoké- jón, fekete kávéval öntötte le, a papirt megszárítván, közönséges ................................................................................... »plajbász«-szal egy ültében a házaspárt lekapta' is oly remekművet 1 Munkácsy Mihály: Emlékeim. Bevezető: Végvári Lu- alkotott, melynek minden egyes vonása a jövendő lángeszű festőjos. Budopest, Hungária Könyvkiadó, 1950. 59. p. művész ritka tehetségéről tanúskodik.”1 2 Scherer Ferenc, dr.: Gyula város története 11. kötet, A rendezett tanácsú város. Gyula. Gyula megyei város 3 Néy né|kü|, Munkácsy Mihá!y e|ső „müve" In: Békésmegyei Közlöny 4/29. kiadása, 1938. 170. p. - ... , 0 ([- , v 1877. április 12. [5. p.| Gyulai (Kratochvill) László / Gyulay László (Gyula, 1843. szeptember 6 - Budapest, 1911. május 7.), akit Munkácsy leveleiben „Kedves László pajtásnak” szólít, Gyulán végezte első rajz stúdiumait Fischer Károlynál, majd a Gyulán tartózkodó Szamossy Eleknél. Később a bécsi, majd a müncheni akadémia hallgatója lesz, Wagner Sándor és Adám Ferenc keze alatt dolgozik. Gyulán történt megismerkedésük után Pesten, Bécsben, majd a müncheni akadémián is találkozik Munkácsyval. A müncheni időszakban lakótársak is lesznek. Gyulai László ezután állami ösztöndíjjal a nagymúltú, akkor August von Kreling által igazgatott nürnbergi Képzőművészeti Akadémiára ment, hogy rajztanári vég■ UGYANEKKOR TÖRTÉNT zettséget szerezzen. Miután átvette diplomáját, visszatért Magyarországra. Kedvelt portré-, táj- és életképfestő, valamint illusztrátor vált belőle. A Vasárnapi Újság állandó munkatársa lett, a lap nagy számban közölte rajzait. Pedagógiai munkássága a báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter által életre hívott Budai Állami Tanítóképezde rajz és mintázás tanáraként bontakozott ki.' Nagyhatású mesterének tartotta Vidovszky Béla (Gyoma 1883. július 2 - Budapest, 1973. február 6.), Munkácsy gyermekkori játszópajtásának, Vidovszky Ferencnek, a későbbi gyomai jegyzőnek fia. 1 Emhő Gyula: Gyertyánffy István emlékezete. Budapest, Emhő Gyula kiadása, 1931.8. p. MUNKÁCSY CAPRICCIO 20
