Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
2005 XXI. századi események
Kecskemétre, Esztergomba, Székesfehérvárra, Szekszárdra és Győrbe is elkísérte a munkácsi származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő műgyűjtő kollekcióját. A vándor- kiállítás említett állomásain és a békéscsabai múzeumban rendezett kiállítások szakrendezője és látványtervezője e könyv szerzője volt. A Munkácsy Mihály Múzeum 2012. november 6-án megvásárolta a Munkácsy által 1867-ben festett portrék közül Tóth Matild Békésen született, még későbiedermeier szellemben készült arcképét. A portré megfestését Reök István, Munkácsy nagybátyja kezdeményezte, bár ő eredetileg az apát javasolta modellnek, aki végül maga helyett leányát festtette meg. A képet a család őrizte, és Tóth Matild dédunokája ajánlotta fel megvételre a múzeumnak. De az örökösök nem csak a festményre vigyáztak idáig. A műtárgyvásárlást követő sajtóbemutatón az eladó lánya azt a fülbevalót viselte, amelyet Munkácsy oly részletezően megfestett Tóth Matild arcképén. A Magyar Állami Operaház 2013. október 26-án bemutatta a Munkácsy Mihály életét feldolgozó Aranyecset című három felvonásos balettet. Az ősbemutató előtt az Operaház Vörös Szalonjában v. Pákh Imre Munkácsy-gyűj- teményéből láthatott a közönség egy alkalmi válogatást. A klasszikus balett eszközeit felvonultató előadást a Kossuth-díjas előadóművész és koreográfus, Pártay Lilla elképzelései szerint vitték színre. A zenét Berlioz, Liszt és Wagner műveiből válogatták. A budapesti |ózsef Attila Színházban 2013. november 9-én mutatták be a Munkácsy, a festőfejedelem című, két felvonásos musicalt. Idézzünk a reklámszövegből: „A hatás, amit Munkácsy el tud érni művészetével, az minden korban változatlan, s oly jó, hogy közünk van hozzá. Büszkék lehetünk rá, szerethetjük őt. A békéscsabai asztalosműhelytől eljut a tengeren túli világsikerig. A szegénységtől a gazdagságig. Ezeket biztosan tudjuk, de hogy miként érzett, volt-e boldog, küzdelmeiben mi és ki segítette: tanárai, barátság, szerelem, vagy az utóbbi hiánya? Mindezekről sejtéseink lehetnek, de hogy mennyire és miképpen érint bennünket, rajtunk is múlik.” 2014-ben Munkácsy Mihály Békéscsaba Díszpolgára posztumusz kitüntetésben részesült. A Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai azon dolgoznak, hogy 2018-ban, új állandó kiállításainak rendezésekor Munkácsy Mihály tárlatát a korábbiaknál még méltóbb környezetben mutassa be. Munkácsy festményeit, grafikáit és a személyéhez fűződő tárgyegyüttest dísztermünkben szeretnénk közönségünk elé tárni, amelyet Fajó János képzőművész Magyarország második legszebb kiállítótermének nevezett. (A legszebbnek a Műcsarnokot ítélte.) Békéscsaba városa vezetőinek és kulturális intézményeinek közös elhatározása a Munkácsy Mihály személyéhez kötődő kultusz ápolása. A Munkácsy Mihály Múzeum a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteményének gondozójaként oroszlánrészt vállal a feladatból. Célunkat azonban közösen valósítjuk meg: hogy Békéscsaba valóban Munkácsy városa legyen. 205 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
