Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1900 Búcsú a mestertől
zászlókat lehetett látni. A halott-szállító vaggont csakhamar átvontatták a nyugati pályaudvarba, hogy onnan a koporsót a Műcsarnokba vigyék. Ez csak esti 11 órakor történt meg, komor, ünnepélyes szertartással. Tiz óra után egymás után érkeztek a mintarajziskola növendékei, majd a festőművészek és szobrászok csoportokban, s nagy számú előkelő közönség. Munkácsy özvegye a nagy művész egyetlen élő testvére, Emil karján jelent meg. Néhány perczczel tizenegy óra előtt kiosztották a festők, szobrászok és művésznövendékek közt a fáklyákat; levették az ólompecsétet a vasúti kocsiról s a temetkezési egyesület emberei vállukra emelték a koporsót. A közönség födetlen fővel, mozdulatlanul nézte a megható jelenetet. Kétlovas, egyszerű zárt halottas kocsiba tették a koporsót. A fáklyák kígyóitok s megindult az éjféli menet. Az özvegy egy pillanatra kocsiba ült, de ismét kiszállt. »Gyalog megyek a koporsó után«, szólt s ott lépdelt a fáklyák fénye közt. A késő éjjeli időben pedig az utczák két oldalán sorba állt a sötét, fekete tömeg. Ablakokban, erkélyeken is gyászoló közönség nagy száma látszott. A hold világított, a csillagok ragyogtak. Az éjjel csendjét senki sem zavarja. Elérkeznek a műcsarnok elé. Fehér villamos fény, összeolvadva a hold halvány világával, fogadja a menetet. A külső díszítés még nem készült el; a katafalk vázán dolgozó ácsok félre tették a kalapácsot. A nehéz koporsót a kör-alakú terembe viszik. A babér átható szaga árasztja el a levegőt, melybe a tavasz virágainak édes illata is belevegyül. Nehezen viszik a koporsót végig a termeken a kijelölt helyre, hogy ott maradjon a temetésig. Sok babér és virág mindenütt készletben. Elárasztják vele a koporsót.”3 Munkácsy búcsúját, ahogyan életét is, látványos külsőségek jellemezték. Látványos külsőségek jellemezték, ám a gyász, amellyel az ország búcsúzott híres fiától, őszinte volt. A rokonok, a kormánytagok, az egyház képviselői, a művészek és a festőt rajongva szerető közönség búcsúztatta, majd a Kerepesi temetőbe kísérte a koporsót. A sírnál Munkácsy Mihály művésztársa, Telepy Károly mondott beszédet. 3 Név nélkül: Munkácsy halála. In: Vasárnapi Újság, 47/19. 1900. május 13. 314. p. ♦ A temetési menet (1900. május 9.; fotó: Medek Róber, Budapest; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ 3c:'":""'"' - :JJLÍJ ♦ A temetési menet főpapokkal (1900. május 9.; fotó: Medek Róber, Budapest; Munkácsy Mihály Múzeum ♦ Munkácsy colpachi pihenőszobája koszorúszalagokkal (1900 után; fotó: ismeretlen; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ 197 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
