Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1900 Búcsú a mestertől

♦ Az enden ich i szanatórium (1900; fotó: ismeretlen; Munkácsy Mihály Müzeum) ♦

1900. május 1-jén elhunyt Munkácsy Mihály a Köln leggondosabb ápolás mellett is időnek előtte elhervadt, melletti Endenichben. Szalay Imre így írt a Mester ha- - kidőlt!”1

táláról:.....miért is kellett ezt a gyönyörű helyet szegény Munkácsy Mihálynak magyar földben kellett nyuMunkácsynknak oly korán elhagynia ? Fa volt ő, a melyet

nagy korában Ültettek át a szabad természetből virágos I Szalay Imre: Colpach. In: Vasárnapi Újság 50/49. 1903. december kertbe, az idegen földben nem verhetett már gyökeret, a 6.807. p.

UGYANEKKOR TÖRTÉNT

Feltételezhetően Munkácsy Mihály halálának esztendejében készült Pierre-Auguste Renoir (Limoges, Franciaország, 1841. február 25. - Cagnes, Franciaország, 1919. december 3.) Leány mellképe című olajfestménye. Az elsősorban oldott festőiséggel jellemezhető kompozíció feltételezett modellje a fiatalon árvasára jutott Julié Manet (Párizs, 1878. november 14-Párizs, 1966. július 14.) festő és műgyűjtő, Berthe Morisot impresszionista festőnő és Eugéne Manet, Édouard Manet festőművész testvérének leánya, aki a kép születésekor körülbelül huszonkét esztendős lehetett.

Julie Manet művészcsaládba született, így nem meglepő, hogy a családi fotóalbum mellett műalkotásokon követhetjük nyomon felcseperedését. A Leány mellképe egy, a festő által jól ismert, kedvelt és szülei elvesztése után támogatott barátról készült, aki e kép születésének évében házasodott meg. A Renoir által Julie-ről festett arcképek az 1890-es évek elejéig derűt sugárzóak. Apja elvesztése,

♦ Pierre- Auguste Renoir: Leány mellképe (1900 körül; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦

MUNKÁCSY CAPRICCIO

194