Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1896 A betegen töltött utolsó évek
Sanatorium 192 MUNKÁCSY CAPRICCIO Jankay [Deutsch, Jankai Deutsch, Jankai] Tibor (Békéscsaba, 1899. március 24 - Los Angeles, 1994. március 20.) festő, grafikus, szobrász és tanár előtt először Békés megye, majd Budapest és az Amerikai Egyesült Államok kiállítóterei nyíltak meg. A két világháború között rendszeres szereplője az Aurora Kör kiállításainak, és tagja volt a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT) is. Művészete több stílusváltozáson ment keresztül, de figuratív műveinek tárgya mindig az alapvető emberi momentum marad. Érzések, álmok, egyszerű, kimondatlan szavak élénk színek és leegyszerűsített, tömbösített formák általi megjelenítése a célja. Bár a szegénység megmutatása is vissza-visszatér művészetében, a döntően mégis pozitív érzéseket sugárzó és keltő életműbe felkiáltójelként ékelődik be a Tevan Kiadó által 1947-ben megjelentetett Mártírok című grafikai sorozata, amelynek forrása a kötelező munkaszolgálat és feleségének lágerből hozott kísérteties élményanyaga. 1948-ban emigrált, letelepedésre Kaliforniát választotta. UGYANEKKOR TÖRTÉNT ♦ Jankay Tibor: Rózsaszín önarckép (1940-es évek; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ 2 Boros Judit: Munkácsy Mihály (1844-1900): Madame Chaplin portréja. In: http:// viragjuditgaleria.hu/hu/item/218/ A betegen töltött utolsó évek 1 MTA Művészettörténeti Intézet adattára, MDK-C-II-707-342. Munkácsy Mihály a millenniumi ünnepségek idején megbetegedett. 1896 júliusában Baden-Badenbe utazott, még reménykedve a gyógyulásban. A Munkácsy Múzeum őriz egy bőrmappát Anton Frey európai hírű Frey-Gilbert Szanatóriumának tetszetős levélpapírtömbjével, amelyre a festő bizonyára szívesen írt, mert a tömbből jó néhány lap hiányzik. Talán ezen levélpapírok egyikén küldte üzenetét Munkácsy Mihály Chaplinnénak, amelyben kérte, látogassa őt meg a szanatóriumban. „Természetesen egy másik panzióban lakna, és igazán nem volna abban semmi különös, ha Munkácsyt egy ilyen körű hölggyel látnák kikocsizni...”- idézi Boros Judit a festő feleségének írt levelét.1 „Chaplinné a kérésnek nem tett eleget, sőt visszautasító válaszát nem is Munkácsynak, hanem Munkácsynénak küldte. Munkácsy keserű rezignációba burkolt fájdalommal fogadta a hírt: »Drága jó Cilikém, tegnap este kaptam meg leveledet és be kell vallanom, némi felindulással olvastam barátnőnkre vonatkozó részét. Igen jól tetted, hogy nem küldted el az eredetit, hanem saját szavaiddal közölted tartalmát velem. ♦ Irattartó bőrmappa (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Eként a csapás hatása jóval kisebb. Ha most egészen őszinte akarok lenni, meq kell mondanom, hoqy jobb is íqy, hoqy íqy érjen véqet.« (Baden-Baden, 1896. július, 247. számú levél)”2 1900-ban, Kölnben kiadtak egy német nyelvű naptárt, melynek február 20-ai lapján a díszmagyart viselő Munkácsy Mihály arcképét látjuk. A másik jeles magyar, akit szerepeltettek, Jókai Mór volt.
