Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1855 Tizenegy éves gyermek a gyalupad mellett
18 5 5 Tizenegy éves gyermek a gyalupad mellett ■0Reök István a gyermek Munkácsyt Lang György épület- és bútorasztalos-mesterhez adta, aki tanulóját 1855. január 6-án jegyeztette be a csabai asztalos-, molnár- és pintércéhnél. A szakirodalom vélekedése szerint Reök István ítélte meg kevéssé helyesen a gyermek Munkácsy érdeklődését és képességeit, de dr. Haan Albert több irányból is megközelíti az árnyaltabb kép megalkotása végett az eseményeket: „Munkácsy részben maga is oka volt annak, hogy olyan keserves esztendőket töltött e két torony árnyékában. Mert minél nagyobb lett, annál kevésbbé akart tanulni s főleg ezért került úrfi létére Lángi Mihály asztalosmesterhez inasnak. De oka volt ennek az is, hogy magyar embernek az abszolutizmus alatt úgy sem volt érdemes diplomát szerezni. És végül: egy apátián, anyátlan, vagyontalan árva sorsáról hasonló körülmények közt könnyen döntenek. Művészi pályára akkor nem is gondoltak hozzátartozói, de ő maga sem. Rajzkészsége ugyan már megnyilatkozott Csabán, mielőtt asztalosinasnak adták volna, de az ő rajzait egy kis pajtásának, Vidovszky Ferencnek - Vidovszky Béla atyjának - rajzai messze túlszárnyalták abban az időben és így tehetsége nem keltett feltűnést.”1 Ha Munkácsy önéletírását, az Emlékeim című kötetet olvassuk, Lang György asztalosmester jellemrajza nyomán magunk is viszonylag pontos képet formálhatunk a mesterről. A mesterről, akinek idős és beteg édesapja nem családjával a lakóházban, hanem a legények és inasok szűk hálókamrájában élt, és a gyermekek rémületére az egyik éjszaka ott is halt meg. A mesterről, aki inkább kétszer tálaltatta az ebédet, csak hogy az először velük étkező négy legénnyel ne kelljen csak a szerény harapnivalót megosztania. De milyen ember is volt tulajdonképpen Lang György, azaz Langi uram? „...Langi mester a festő és mázoló nemes hivatását is betöltötte, mert az egész környéken nem akadt ilyen mesterember. Ő festette ki az összes útszéli kereszteket és búcsújáróhelyeket, amelyek a városban és környékén voltak. (...) Langi uram alig nyúlt gyaluhoz. Azt hitte, hogy ő művész, akinek csak díszíteni szabad, s legnagyobb önmegelégedéssel festette ki a parasztbútorokat, változatos virágokkal és cifraságokkal. Büszkén hordta bútorait a vásárokra és mindig jó áron adott túl rajtuk. Nemcsak fa-bútorokat tervezgetett, hanem kálváriákat is, meg bádog Krisztus-szobrokat, amelyeket azután kiszínezett. (...) Olyan büszke volt munkájára, hogy ha hallott volna Memling-ről, annál is különbnek tartotta volna magát. - Én is csodáltam művészetét, s ha most meggondolom, nem minden ok nélkül” - írta önéletírásában Munkácsy.2 2 Munkácsy Mihály: Emlékeim. Bevezető: Végvári Lajos. Budapest, 1 Dr. Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba. Hungária Könyvkiadó 1950 47 p Történelmi és kulturális monográfia. Főszerkesztő: dr. Korniss Géza. Békéscsaba, kiadó nélkül. 1930. 301. p. A Munkácsy Mihály szellemi örökösének tekinthető Bihari Sándor (Rézbánya, adás minél díszesebb legyen. Festőink 1855. május 19 - Budapest, 1906. március 28.) festő a népi életkép műfajának a mi eléggé feltűnő - a magyar költőkképviselőjeként indul, majd az anekdotázó törekvéstől eltávolodva a realizmus kel, még Petőfivel is jó ideig csak keveset irányába fordul. Követendő mintaképének Munkácsy Mihályt tekinthetjük, foglalkoztak. Számottevő az Athenaeum akinek festésmódja és komponálási módszere is jelentékeny hatást gyakorol első képes kiadása, melyben a kitűnőbb rá. Később kompozíciói egyszerűsödnek, az elbeszélő jelleg lassan eltűnik mű- magyar festők már szép számmal művészetéből. 1890 körül figyelme a plein-air festés felé fordul, a századfordulón ködtek közre Petőfi költeményeinek ila szolnoki művésztelep alapító tagjai között találjuk. Ekkor vált a festészeti lusztrálásában. Az összes költemények szemléletváltás egyikhazai képviselőjévé. mostani illusztrált kiadásában pedig a mai Petőfi Sándor halálának ötvenedik évfordulója alkalmából reprezentatív, magyar festőknek már egész seregét látjuk gazdagon illusztrált, kétkötetes könyv jelent meg. Bihari Sándor két művével közreműködni, s így örömmel jegyezhetis találkozhat benne az olvasó; szövegközi képként jelent meg a Sári néni, míg jük föl, hogy a nagy költő szellemének a kötet kilenc önálló képtáblája közül az egyiken A faluban utcahosszat című hódítása, műveinek illusztrálásában is műve szerepelt. A Vasárnapi Újság ekképpen mutatja be a kiadványt olvasóinak: mindinkább terjed. Petőfi költeményeihez „Petőfi költeményeinek új díszkiadása (...) irodalmi hagyatékainak tulajdonosa, a legelső illusztráczió- próbákat állítólag az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársaság új diszkiadást rendezett maga a költő készítette. Egyik elbeszélő a nagy költő összes költeményeiből. Két nagy kötet ez, albumszerű formában, költeményének, a »Helység kalapácsa« nagy negyedrét lapokra nyomtatva. Festőink is hozzájárultak, hogy az új ki- első kiadásának boritéklapján és hát16 MUNKÁCSY CAPRICCIO
