Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1895 Egy asszony utolsó ajándéka férjének
l895 Egy asszony utolsó ajándéka férjének 0 A Siratóasszonyok a keresztfánál /Beteljesedett című képet gróf Andrássy Gyula özvegye, Kendeffy Katalin rendelte meg férje 1890-ben bekövetkezett halála után Munkácsy Mihálytól. A Kálváriaábrázolások hagyományát követte a Golgota fő jelenetét önálló kompozícióként feldolgozó mű, amely 1895-ben készült el, és került a tőketerebesi Andrássy-kastély parkjában lévő neogótikus mauzóleumba. Andrássy Katinka grófnő, a későbbi Károlyi Mihályné ekképpen emlékezett a mauzóleumban tett látogatásokra: „Órák hosszat ültem a terebesi hideg családi sírboltban apámra gondolva, itt volt eltemetve Andrássy nagyapám és nagyanyám is fekete márványszarkofág alatt, amelyen Ilona néni életnagyságéi karcsú mása térdelt, Zala György műve. A kápolna hajójában Munkácsy Mihály Krisztus keresztre feszítését ábrázoló nagy képe függött. A fehér márványból épült kis mauzóleum a tó partján állt. Mögötte diófákkal sűrűn beültetett kis domb emelkedett. A lépteim alatt ropogó száraz levelek szaga Mindszentek sötét estjére emlékeztetett, november elsejére, amikor lámpásokat és koszorúkat cipelve, szótlanul kísértük szüleinket a családi sírbolthoz. A lámpások világa kerek foltokat vetett az őszi levelekkel vastagon fedett ösvényre. Szerettem ezt a szertartást, minden évben vártam, mint valami különleges élményt...”' 1 Idézi: Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Szerkesztette: Gyarmati Gabriella. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 317. p. ♦ Munkácsy Mihály: Siratóasszonyok a keresztfánál (1895; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ Mikszáth Kálmán szerint: „Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. Ha Deák Ferencz a magyar paraszt inkarnácziója, azoknak összes bölcsesége egy fejben, Andrássy a magyar úr finomsága, charme-ja és szeretetreméltósága desztilált alakban. Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék. Vonzó előkelőség s valamely megmagyarázhatlan kellem sugárzott ki egész lényéből. Sokat tudott, többet, mint a mennyit tanult, tisztán és messze látott, meszszebb, mint a mennyit az emberi értelemnek és tapasztalatnak adatott látni. Divináczió dolgozott benne, a mi a jósokban és prófétákban. Nagy becsben kell tehát tartani, a mit alkotott és óvakodni hozzá nyúlni. Meg kell hánytorgatni az elmékben, a mit mondott. Az több lehet az emberi ♦ Benczúr Gyula: Gróf Andrássy Gyula térdképe (évszám nélkül; Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtár) ♦ 177 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
