Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1891 Az olyannyira várt magyar állami megbízás
Végvári-monográfiában sem szereplő művét a békéscsabai műzeumnak. A kis Jeanne című, évtizedekig lappangó Flörthöz kapcsolódó táblát közadakozásból sikerült megvásárolni. A tulajdonos által megszabott két hónapos határidő elteltével, amennyiben a pénz nem gyűlne össze, aukcióra bocsátották volna a képet, amely az akár több évtizedes űjbóli rejtőzködés veszélyét hordozta magában. A képet felajánló tulajdonos nagymamája, az itt tizenkilenc éves Jeanne Bian-Molitor a Munkácsy által is kedvelt, a kép bal oldalára komponált ólomvázas üvegablakon beáramló fényben fürödve emeli tekintetét egy, e táblán nem látható, csupán a Flört végleges kompozícióján szereplő férfi figurára. A leánynevelés szempontjából századokon át elengedhetetlenül fontosnak vélt hímzés eszköze, az állványos ráma előtt ülő nő öltözéke teljességgel hasonlónak tűnik a Ballada című kép nőalakjának viseletéhez, ahogyan a mellette elhelyezett, vörös virágpamacsokkal ékes növény is ugyanaz a fajta lehet. Az előbbinek egyszerű a magyarázata, a műteremben fellelhető eszköztár jelmezeinek és kellékeinek ismételt használatáról van szó. A képet - a tulajdonos családjának emlékezete szerint - jeanne Munkácsytól kapta, mely információt Boros judit egy, a mester számlakönyvében szereplő bejegyzés nyomán valószínűsíthetőnek ítél. (A nyilvántartás bejegyzése: „Léopoldnak festett XIII. Lajos korabeli kép”.7) A festmény Békéscsabára kerülése után végzett restaurálás nyomán viszont egyértelműen olvashatóvá vált a kép bal alsó sarkában lévő ajánlás: A Chaplin 88. A kép provenienciája és az ajánlás között némi ellentmondás mutatkozik, melynek feloldására pillanatnyilag nem áll megfelelő információ a rendelkezésünkre. A művészet története újabb megoldásra váró rejtvénnyel gazdagodik. 7 Szakvéleményében idézi Boros |udit. 1. p. ♦ Munkácsy Mihály: A kis jeanne / A Flört című kép nőalakja (1890 körül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ 1892 és 1894 között Békéscsabán felépültek a magukat hitelveik szerint megkülönböztető ortodox és neológ irányzatot képviselő izraeliták zsinagógái. A minden belső díszítés nélkülöző ortodox zsinagógát és a mellette működő iskolát a vallási hagyományok érintetlenségéhez ragaszkodó ortodox irányzat híveinek adományaiból valósították meg. A másik zsinagógát a neológ, az új elveket követő irányzat képviselői építették, akik változásokról döntöttek - többek között - a papi ornátus viselete, az orgonakíséret, a sírkövek díszítettsége, valamint a tó- raolvasó-emelvény elhelyezésével kapcsolatban. A mór építészeti mintákat követő tetszetős tervet Langer Lipót budapesti építész készítette. A II. világháború után a zsidó szervezetek - politikai nyomásra - egy közös szervezetbe tömörültek. Az ekkor létrejött Magyarországi Izraeliták Országos Közössége mindkét épületet értékesítette. ♦ A békéscsabai ortodox zsinagóga épülete 1978-ban (A kép forrása: Fortepan; adományozó: Magyar Rendőr) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 168
