Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1890 A legbecsesebb ereklyék: Munkácsy Mihály festőeszközei
1§9 o A lcgbecsescbb ereklyék: Munkácsy Mihály festbeszközei A festő hagyatékából szerencsés módon Békéscsabára került Munkácsy festőállványa, amelyen már az 1870-es években is dolgozott. Valószínűsíthetően ez az állvány szerepelt 1876-os Műteremben című képén is, a háttérben pedig az a fából készült mappatartó állvány áll, amely a párizsi nagy műtermét kitömött lóval ábrázoló fényképen is látható. Az állvány ma is működőképes, jól használható. ♦ Munkácsy palettája (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Olajfestéshez használt lapos szőrecsetei (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ UGYANEKKOR TÖRTÉNT Hat évvel a nagybányai művésztelep megalapítása előtt, 1890-ben festette Ferenczy Károly (Bécs, 1862. február 8- Budapest, 191 7. március 18.) a Kavicsot hajigáló fiúk című képét. A Jules Bastien-Lepage erőteljes hatásáról árulkodó műről így ír Réti István: „Valóban ez a kép tipikus, borús pleinair: a szürke nappal világánál a szürke Dunára rajzolódó sziluettje három fiúnak, derékig vetkőzve, finoman kivágott arcéllel, primitív beállítással, megfestésében diszkréten alkalmazott naturalisz- tikus anyagszerűséggel.”1 1 Réti István: A nagybányai művész- telep, Budapest, Vince Kiadó, 2001. 78. p. ♦ Ferenczy Károly: Kavicsot hajigáló fiúk (1890; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 162 ♦ Munkácsy műtermi munkához használt lüszter munkakabátja (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦
