Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1889 Munkácsy Mihály használati tárgyai
♦ Oskó Lajos: Kossuth Lajos arcképe (1894; Nagy Gyula Területi Múzeum) ♦ Oskó Lajos: Széchenyi István arcképe (1892; Nagy Gyula Területi Múzeum) ♦ ♦ Oskó Lajos (Orosháza, 1865. január 28 - Párizs, 1922. december 28.): Portrépár állvánnyal (1870-es évek); Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Oskó Lajos testvére, Hrubán Kálmánné Oskó Lídia így írt emlékirataiban a két festő kapcsolatáról: „Nem tudom, hogy minek köszönhette ezt a kitüntető barátságot (Oskó Lajos), talán szerénységének vagy, hogy magyar volt és O is úgy indult, mint Munkácsy a tulipános ládáival, - de úgy megkedvelte őt, hogy azt mondotta néki: heti egy nap a fogadónapom, de téged bármikor szívesen látlak.”2 Napjainkban is működik a legrégibb franciaországi magyar szervezet, az 1847-ben Táncsics Mihály által alapított Párizsi Kölcsönös Segélyező Magyar Egylet, amelynek olyan jeles magyarok voltak egykor a vezetői, mint Zichy Mihály és Munkácsy Mihály. A magyar sajtó élénk érdeklődést mutatott az Egylet működése iránt, és az országos, valamint a helyi lapok, például a Békésmegyei Közlöny is rendszeresen beszámolt az eredményekről, a felajánlásokról és a különféle céllal kibocsátott kötvényekről. A támogatók kiléte nem maradt titokban. E híradásokból tájékozódhatunk arról, hogy a kötvények elvállalásában mely „nemes érzelmű s hazafias aláírók vettek rész”. Munkácsy Mihály neve hosszú éveken keresztül mindig szerepelt a pártfogók között. 2 Idézi: Koszorús Oszkár: Oskó Lajos, Orosháza első festőművésze. In: Tiszatáj 61/7. 2007. 20. p. X ' & ♦ A párizsi Eiffel-torony / másolat (1889; magántulajdon) ♦ A világkiállítások történetének talán legnagyobb felzúdulást keltő építménye az 1889-es Párizsi Világkiállításra készült Eiffel-torony volt. A Gustave Eiffel (Dijon, Franciaország, 1832. december 15. - Párizs, Franciaország, 1923. december 27.) által tervezett háromszáz méter magas acél szerkezet 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt. MUNKÁCSY CAPRICCIO 156
